Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Az alternatív munkahelyi környezetek pszichológiai hatása - hogyan hat ránk a home office vagy a desk sharing?

A kérdés egyre fontosabbá válik, hiszen a mobil eszközöknek köszönhetően egyre többen hagyják el kényszerből vagy önszántukból az irodaépületet a munkaidő idejére. Vagy ha maradnak, egyre több cégnél kell osztozkodni a munkaállomásokon. Fontos lenne tudni tehát, hogy ezen alternatív környezeti feltételek hogyan befolyásolják például a hatékonyságot, a stressz-szintet vagy éppen a kommunikációt. Sajnos azonban rendkívül kevés jó színvonalú, szisztematikus kutatás született eddig, az eddigi legalaposabb összefoglaló tanulmány pedig már 12 éves. Mindenestre íme, hogy miket tudunk:

Home office: Nagyobb autonómia, de több túlóra?

A távmunka vagy a kifejezetten otthoni munkavégzés egyre több iparágban, a legtöbb irodai munkakörben lehetővé vált napjainkra, amely például a kis falvakban élők vagy a kisgyerekes anyukák számára sokszor a munkavállalás egyetlen lehetséges formáját jelenti. Ma már az is egyre gyakoribb jelenség, hogy havi néhány nap home office lehetőséget biztosítanak mindenkinek a munkáltatók, amivel rendre élni is szoktak az alkalmazottak. Az otthoni munkavégzés pozitívumai közt szokták emlegetni a nagyobb rugalmasságot és autonómiát, és hogy a munkavállaló rengeteg időt spórol meg ezzel. Ami aztán sokszor el is úszik, negatívumként ugyanis pont a lazább munkarendet, az időbeli megcsúszás lehetőségét szokták emlegetni, illetve az esetleg felmerülő kommunikációs és bizalmi problémákat. No de mivel kapcsolatban találtak ehhez képest bizonyítékot? Sikerült igazolni, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb autonómia érzéssel jár az irodai munkavégzéshez képest, azaz a munkaválló jobban kontrollálhatja a munkavégzés módját és idejét. Ez pedig bizonyítottan számos mentálhigiénés változóval is kapcsolatba hozható, úgy mint az alacsonyabb stressz szint vagy a magasabb jóllét. Ezzel együtt távmunka kapcsán sikerült bizonyítani, hogy általában gyakoribb a túlóra, és a munka végeztével az adrenalin-szint lassabban áll vissza a nyugalmi szintre, mint az irodai dolgozók esetén.

munka munkasprint iroda környezetpszichológia homeoffice desksharing

Környezetpszichológiai aspektusból mind a kettő jól magyarázható. A túlórát okozhatja pusztán a tény, hogy a munkavégzés az otthon terében történik, a minket körülvevő emberek és tárgyak puszta jelenléte is olyan cselekvésre ösztönöznek minket, amelyek nem a feladatainkkal kapcsolatosak. Erre jelenthet egyfajta megoldást, ha az otthon terében is megpróbálunk a munkavégzésre hangolódó forgatókönyveket kialakítani. Csak hogy egy banális példát említsek, mielőtt hozzákezdünk, elrendezzük a környezetet magunk körül, felöltözünk “utcai ruhába”, lefőzünk magunknak egy kávét vagy egy teát és csak utána látunk neki a feladatainknak. És természetesen mindez igaz a munkaidő végén is, és ezzel el is érkeztünk az adrenalin-szint helyreállásának kérdéséhez. Ahhoz, hogy aznapra le tudjuk tenni a feladatainkat, apró kis rituálékat érdemes magunknak kialakítani: például eltesszük a laptopot a fiókba, rendet teszünk az asztalon, kilépünk egy fél órára a lakásból. Azt a fajta átzsilipelést ugyanis, amit például a munkába való bejutás és hazajutás jelent, nem tudjuk megspórolni, érdemes azt valahogyan helyettesíteni, hogy tudjuk tartani a határokat munkaidő és szabadidő, illetve otthon és “munkahely” között. Fontos azonban, hogy ezek a rutinok hasonlóak legyenek minden nap, és ne váljanak több órás üres szüttyögéssé, mielőtt nekilátunk dolgozni.

Shared desk: vannak a rendszernek előnyei a munkaválallói oldalon is?

munka munkasprint iroda környezetpszichológia homeoffice desksharing

Az egyre népszerűbb, havi pár napos home office lehetőséggel az irodák kihasználtsága drasztikusan lecsökkent, ez különösen hatalmas multicégeknél igazán szembetűnő, ahol egy pénteki napon konganak az ürességtől az open-office-ok. Így a home office népszerűvé válásával párhuzamosan megjelent a shared desk műfaja is, azaz a munkaállomás megosztásának rendszere. Ez annyit tesz, hogy nem annyi munkaállomás van egy irodaépületben, ahány munkavállaló, hanem kb. annyi, ahányan egyidőben a munkahelyen tartózkodnak, így praktikusan senkinek nincs sajátja. Jobb esetben online foglalási rendszer is párosul a shared desk rendszerhez, azaz a munkavállaló előre lestoppolhat magának egy helyet aznapra, kevésbé szerencsés esetben helyszíni szabadrablással jutnak asztalhoz a munkavállalók reggelente. A shared desk egyértelmű előnye a munkáltatói oldalon a költségcsökkentés, a legnagyobb potenciális hátránya viszont a munkavállalói oldalon jelentkezik. Nevezetesen, hogy a saját hely érzése, a személyre szabás lehetősége részben vagy teljesen elveszhet, ami pszichológiailag egy rendkívül nagy veszteség, érdemes azt valahogyan ellensúlyozni. Az osztott munkaállomásos rendszert is vizsgálták a klasszikus irodaterekkel összehasonlítva, de ebben a témában még kevesebbet tudunk,  mint a home office esetén. Pusztán egyetlen területen tudtak hatást kimutatni a szerzők, mégpedig, hogy a shared desk esetén jobb volt a kommunikáció a kollégák között. Ennek egyfajta magyarázata lehet, hogy ebben a rendszerben gyakrabban kell interakcióba lépniük a használóknak olyanokkal is, akikkel egyébként nincsenek közös feladataik, illetve előfordulhat, hogy minden nap más ül a szomszéd asztalnál. A shared desk megoldás hatásai azonban szinte egyáltalán nincsenek még feltérképezve, noha sztereotípiák és hipotézisek élnek a rendszerrel kapcsolatban az emberek fejében. Sokan, mint általában az ismeretlentől, inkább tartanak ettől a műfajtól. A jövőbeni kutatások feladata lesz ezen félelmek eloszlatása, vagy negatív tapasztalatok esetén jó gyakorlatok megfogalmazása.

Felhasznált irodalom: De Croon, E. et al. (2005): Tehe effect of office concepts on worker health and performance: a systematic review of literature, Ergonomics, Vol. 48, No. 2, 119-134

Tovább

Státuszszimbólumok az irodában

“...tulajdonosuk egy igen általános vonását fejezik ki: a mások irányításához meglévő hatalmukat. Bizonyos értelemben a szelf kiemelkedő jellegzetességeinek összegzései…“ (Csíkszentmihályi, Halton)

Az irodai környezetek pszichológiai szemléletű vizsgálatának érdekes aspektusa a munkaterekbe kihelyezett státuszszimbólumok kérdése. Például egy-egy drága bútor vagy munkaeszköz is tekinthető státuszszimbólumnak, melyek fontos üzenetet hordoznak a külvilág számára.

Ha a pszichológia szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, a státuszszimbólumok elhelyezése az irodatérben a humán territoriális viselkedés egy típusának tekinthető (korábbi bejegyzés a témában). Önmagában az iroda személyre szabása is fontos üzenetekkel bír. Megüzeni, hogy: “Ez a hely az enyém!”, “Én ilyen vagyok!”, “Ezeket a dolgokat szeretem csinálni!”, “Így szólj hozzám!”. Ezek a szignálok pedig fontosak számunkra a sikeres munkahelyi szocializáció, a stresszel való megküzdés vagy az identitásunk kifejezése okán.

A státuszszimbólumok viszont azon felül, hogy személyes tulajdonságokat fejeznek ki, képesek használójuk számára tulajdonságokat teremteni. Az által tehát, hogy birtoklom egy tárgyat, valamilyenné válhatok saját magam és a külvilág számára: szervezeti környezetben akár lehetek a hatalom vagy az erő (látszólagos) birtokosa.

Hogyan válhat egy tárgy státuszszimbólummá? Csíkszenmihályi és Halton szerint négyféleképpen:

  1. ritka
  2. drága
  3. régi
  4. magára vonja a státusszal rendelkezők figyelmét

Egy státuszszimbólum nyilvánvalóan egyszerre több kategóriába is tartozhat, de elég lehet, ha a feltételek közül egy teljesül. A legérdekesebb pedig talán a 4. kategória. Azaz annak kérdése, hogyan válik akár egy filléres, de mindenesetre tömegtermék pillanatok alatt státuszszimbólummá, akár a tudás, az információ, a kreativitás, a fiatalság vagy éppen az újszerűség jelképévé, ha azt a megfelelő ember kezdi hordani/használni. Képekben szedtem össze néhány tipikus példát:

iroda státuszszimbólum környezetpszichológia tárgyaink tükrében
A legnépszerűbb dizájnbútorok reprói már elérhető áron megszerezhetőek és rendkívül népszerűek

iroda státuszszimbólum környezetpszichológia tárgyaink tükrében
Coffee to go. Ha nincs folyton egy papírpohárnyi drága és általában bűnrossz kávé a kézben, olyan, mintha nem is dolgoznánk igazán. Meg mintha nem is lennénk elég fontosak igazán.
iroda státuszszimbólum környezetpszichológia tárgyaink tükrében
Bizonyos iparágakban nem is vesznek elég komolyan, ha nem almás termékekkel nyomulsz.

Nektek vannak jó példáitok?

 Forrás: Csíkszentmihályi Mihály, Eugene Halton (2011): Tárgyaink tükrében

Tovább

A fókuszált munkavégzés lehetősége és a választás szabadsága - a legjobb irodaterek fő ismérvei

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

2., Ez az eredmény a másik oldalról megközelítve a kutatás másik fontos konklúziója: a hatékony munkahelyeken jól balanszíroztak a tervezők a különböző funkciójú terek kialakításakor és az egyéni, fókuszált munkavégzés lehetősége nem lett feláldozva a csapatmunka oltárán. A csapatmunka ugyanis a legtöbb szektorban fontos, de a koncentrált odafigyelést igénylő feladatok sokkal nagyobb százalékát teszik ki egy munkanapnak. Azaz lehet sok szép, reprezentatív tárgyaló az irodában, de mit sem ér, ha éppen fordítanunk vagy adminisztrálnunk kell naphosszat.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

3., A kutatás harmadik megállapítása: ha egy munkáltató a lehetőségek széles spektrumát tudja biztosítani a munkavállalóinak a tekintetben, hogy mikor milyen terekben dolgozhatnak, azok sokkal innovatívabbnak fogják érezni magukat és magasabb teljesítményről számolnak be.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

Forrás: Gensler 2013 U.S. Workplace Survey / Key Findings

Képek: Pinterest

Tovább

Csapatunka vagy folyamatos megzavarás?

Munkaidőnk jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, legalábbis nem azzal, amit reggel elterveztünk magunknak. És most nem csak az értelmetlen Facebook nyomogatásra vagy Tumblr görgetésre kell gondolni. Egy átlagos, nem vezető beosztású irodai dolgozónak egy átlagos munkanapját (ez így ebben a formában nyilván nem létezik) 3-5 alkalommal szakítja meg egy kollégája vagy saját számítógépe: egy nem várt értekezlettel, egy elhúzódó telefonhívással vagy éppen egy szoftverfrissítési kérelemmel, ami akár 60-100 perc munkaidő kiesést is jelenthet NAPONTA! A gyakori megszakítás negatív hatással lehet a teljesítményre és az elégedettségre. A stimuláló munkakörnyezet azonban a legtöbbek számára vonzó, így a kettő közt kell megtalálni a helyes egyensúlyt. Szerencsére (rész)megoldások léteznek: a munkahelyek fizikai környezetének helyes kialakításával, de néhány apró trükkel is segíthetünk munkatársainkon és persze magunkon is a megzavarások minimalizálásában.

A nyitott terű irodák legnagyobb előnye és hátránya egy tőről fakad: a kollégák szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek egymással. Az első open office-okat is részben ezért alakították ki a múlt század közepén. A folyamatos elérhetőség, a kollaboráció állandó lehetősége, valamint a pezsgő irodai élet sok szektorban elengedhetetlen, ezeken a munkahelyeken azonban mindenképpen számolni kell a nyitott tér okozta negatív mellékhatásokkal is. Ilyen hatás pedig az érem, azaz a kollaboráció másik oldala: a munkahelyi megszakítások okozta idő és energia kiesés.

Tovább

Az irodában élünk?

Én speciel biztosan nem, vágom rá egyből. Aztán bevillan, hogy a hálószobánk közepén van a dolgozóasztalom, ami mellett az otthoni időm nem elhanyagolható százalékát töltöm: készülök az óráimra, cikket írok, blogolok, tanulok…  Szóval talán mégis, de legalábbis nem határozottan nem.

A témát egyébként egy tervezőkből, ügyvezetőkből és fejlesztőkből álló csapat is megvitatta egy kerekasztal beszélgetés keretében még januárban a Tyson Cornerben, a Work Design Magazine pedig beszámolt róla. Az otthon és a munkahely közötti határvonal mára szinte teljesen elmosódott - hangzik a klasszikus felütés. A kapcsolódó kérdések azonban már sokkal újszerűbbek, például hogy a lakossági tervezés milyen hatással lehet a munkahelyi környezetek kialakítására. A legmeglepőbb mégis az egész beszélgetés egyik konklúziója: egyáltalán nincs ezzel az összemosódással baj. Én ezt talán most először láttam így leírva, általában jajveszékelés lengi körül a hasonló témájú cikkeket, szakmai rendezvényeket.

Az egyik résztvevő Kamran Arshad, a Coalesse designere volt, aki egyből leszögezte: szerinte egyáltalán nem cél, hogy az a bizonyos elválasztó vonal annyira éles legyen a különböző funkciójú terek között. Azzal érvelt, hogy fiatalok és idősebbek ezrei, tízezrei imádnak kávézókban vagy hotelek előterében, nem kifejezetten munkavégzésre kialakított helyeken dolgozni, erre az egyik legüdítőbb példa a new yorki-i ACE Hotel "közösségi irodatere". Ezeken a helyeken a berendezés vagy a megvilágítás ugyan nem éppen tökéletes: görnyedünk, hunyorgunk, fészkelődünk, zaj van, mégis valamiért szeretjük. Arshad azt mondja, hogy a fizikai diszkomfort érzést ugyanis felülírja a „tér érzésének élménye” (feel of the space). A tökéletes ergonómiai kialakítás helyett előtérbe helyezzük a tágas, érdekes terekben történő munkavégzést, ha megvan a választási lehetőségünk: ezt a jelenséget nevezi érzelmi ergonómiának. Az embereknek a vibrálásra, a kultúrára is szüksége van munka közben - mondja, még ha ez egy sörpad mellett történő klaviatúra pötyögéssel jár is együtt. Arshad szerint a digitális kommunikáció világában inspirálóvá kell tenni a munkatereket, ahova szívesen járnak be a kollégák, hiszen a munka maga már sokszor nem köti őket az irodai íróasztalokhoz. A tervező szerint az sem cél azonban, hogy a munkahely egy játszótérre hasonlítson, ezen kijelentésével valószínűleg például a Google irodák Disney Land szerű kialakítását kritizálja.

ACE Hotel, New York

Egy másik izgalmas felvetést Ruth Jansson, a belsőépítészeti megoldásokkal foglalkozó Leo a Daly vezetője fogalmaz meg. Szerinte az otthoni és az irodai terek nem csak úgy mosódhatnak össze, ha az otthonunk bizonyos részeit - kényszerből vagy önszántunkból- munkavégzésre rendezzük be. Érdemes a munkahelyi környezetünket is otthonossá, akár az otthonihoz hasonlóvává tenni. Mindez ugyanis javíthatja a közérzetünket. Segíthet megküzdeni a munkahelyi nehézségekkel és a stresszel, ha van egy kuckó, ami megnyugtat és ahova visszavonulhatunk például egy intenzív megbeszélésről.

Forrás: http://www.domainehome.com/how-to-decorate-office-meredith-heron-design

A kerekasztal résztvevői ezzel együtt állítják: egyáltalán nem cél, hogy hosszú távon visszatérjünk a zárt terű irodai designok egyeduralmához. A szakértők azt hangsúlyozták, valószínűleg a nyílt és a zárt tér között kell megtalálni a kompromisszumot az irodaterek kialakításakor. A különböző designok ötvözése, az eltérő funkciókhoz és munkafázisokhoz passzoló tértípusok elérhetővé tétele jelenti a jövő irodáját. Mindez megspékelve a személyre szabhatóság lehetőségével valamint tágas és érdekes terek kialakításával. A környezetpszichológia felől érkező kutatási eredmények alapján is egyébként ez az irány tűnik üdvözítőnek a jövőben.

Tovább
«
123