Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Az alternatív munkahelyi környezetek pszichológiai hatása - hogyan hat ránk a home office vagy a desk sharing?

A kérdés egyre fontosabbá válik, hiszen a mobil eszközöknek köszönhetően egyre többen hagyják el kényszerből vagy önszántukból az irodaépületet a munkaidő idejére. Vagy ha maradnak, egyre több cégnél kell osztozkodni a munkaállomásokon. Fontos lenne tudni tehát, hogy ezen alternatív környezeti feltételek hogyan befolyásolják például a hatékonyságot, a stressz-szintet vagy éppen a kommunikációt. Sajnos azonban rendkívül kevés jó színvonalú, szisztematikus kutatás született eddig, az eddigi legalaposabb összefoglaló tanulmány pedig már 12 éves. Mindenestre íme, hogy miket tudunk:

Home office: Nagyobb autonómia, de több túlóra?

A távmunka vagy a kifejezetten otthoni munkavégzés egyre több iparágban, a legtöbb irodai munkakörben lehetővé vált napjainkra, amely például a kis falvakban élők vagy a kisgyerekes anyukák számára sokszor a munkavállalás egyetlen lehetséges formáját jelenti. Ma már az is egyre gyakoribb jelenség, hogy havi néhány nap home office lehetőséget biztosítanak mindenkinek a munkáltatók, amivel rendre élni is szoktak az alkalmazottak. Az otthoni munkavégzés pozitívumai közt szokták emlegetni a nagyobb rugalmasságot és autonómiát, és hogy a munkavállaló rengeteg időt spórol meg ezzel. Ami aztán sokszor el is úszik, negatívumként ugyanis pont a lazább munkarendet, az időbeli megcsúszás lehetőségét szokták emlegetni, illetve az esetleg felmerülő kommunikációs és bizalmi problémákat. No de mivel kapcsolatban találtak ehhez képest bizonyítékot? Sikerült igazolni, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb autonómia érzéssel jár az irodai munkavégzéshez képest, azaz a munkaválló jobban kontrollálhatja a munkavégzés módját és idejét. Ez pedig bizonyítottan számos mentálhigiénés változóval is kapcsolatba hozható, úgy mint az alacsonyabb stressz szint vagy a magasabb jóllét. Ezzel együtt távmunka kapcsán sikerült bizonyítani, hogy általában gyakoribb a túlóra, és a munka végeztével az adrenalin-szint lassabban áll vissza a nyugalmi szintre, mint az irodai dolgozók esetén.

munka munkasprint iroda környezetpszichológia homeoffice desksharing

Tovább

Státuszszimbólumok az irodában

"...tulajdonosuk egy igen általános vonását fejezik ki: a mások irányításához meglévő hatalmukat. Bizonyos értelemben a szelf kiemelkedő jellegzetességeinek összegzései…" (Csíkszentmihályi, Halton)

Az irodai környezetek pszichológiai szemléletű vizsgálatának érdekes aspektusa a munkaterekbe kihelyezett státuszszimbólumok kérdése. Például egy-egy drága bútor vagy munkaeszköz is tekinthető státuszszimbólumnak, melyek fontos üzenetet hordoznak a külvilág számára.

Ha a pszichológia szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, a státuszszimbólumok elhelyezése az irodatérben a humán territoriális viselkedés egy típusának tekinthető (korábbi bejegyzés a témában). Önmagában az iroda személyre szabása is fontos üzenetekkel bír. Megüzeni, hogy: "Ez a hely az enyém!", "Én ilyen vagyok!", "Ezeket a dolgokat szeretem csinálni!", "Így szólj hozzám!". Ezek a szignálok pedig fontosak számunkra a sikeres munkahelyi szocializáció, a stresszel való megküzdés vagy az identitásunk kifejezése okán.

Tovább

A fókuszált munkavégzés lehetősége és a választás szabadsága - a legjobb irodaterek fő ismérvei

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

Tovább

Csapatunka vagy folyamatos megzavarás?

Munkaidőnk jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, legalábbis nem azzal, amit reggel elterveztünk magunknak. És most nem csak az értelmetlen Facebook nyomogatásra vagy Tumblr görgetésre kell gondolni. Egy átlagos, nem vezető beosztású irodai dolgozónak egy átlagos munkanapját (ez így ebben a formában nyilván nem létezik) 3-5 alkalommal szakítja meg egy kollégája vagy saját számítógépe: egy nem várt értekezlettel, egy elhúzódó telefonhívással vagy éppen egy szoftverfrissítési kérelemmel, ami akár 60-100 perc munkaidő kiesést is jelenthet NAPONTA! A gyakori megszakítás negatív hatással lehet a teljesítményre és az elégedettségre. A stimuláló munkakörnyezet azonban a legtöbbek számára vonzó, így a kettő közt kell megtalálni a helyes egyensúlyt. Szerencsére (rész)megoldások léteznek: a munkahelyek fizikai környezetének helyes kialakításával, de néhány apró trükkel is segíthetünk munkatársainkon és persze magunkon is a megzavarások minimalizálásában.

A nyitott terű irodák legnagyobb előnye és hátránya egy tőről fakad: a kollégák szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek egymással. Az első open office-okat is részben ezért alakították ki a múlt század közepén. A folyamatos elérhetőség, a kollaboráció állandó lehetősége, valamint a pezsgő irodai élet sok szektorban elengedhetetlen, ezeken a munkahelyeken azonban mindenképpen számolni kell a nyitott tér okozta negatív mellékhatásokkal is. Ilyen hatás pedig az érem, azaz a kollaboráció másik oldala: a munkahelyi megszakítások okozta idő és energia kiesés.

Tovább

Az irodában élünk?

Én speciel biztosan nem, vágom rá egyből. Aztán bevillan, hogy a hálószobánk közepén van a dolgozóasztalom, ami mellett az otthoni időm nem elhanyagolható százalékát töltöm: készülök az óráimra, cikket írok, blogolok, tanulok… Szóval talán mégis, de legalábbis nem határozottan nem.

A témát egyébként egy tervezőkből, ügyvezetőkből és fejlesztőkből álló csapat is megvitatta egy kerekasztal beszélgetés keretében még januárban a Tyson Cornerben, a Work Design Magazine pedig beszámolt róla. Az otthon és a munkahely közötti határvonal mára szinte teljesen elmosódott - hangzik a klasszikus felütés. A kapcsolódó kérdések azonban már sokkal újszerűbbek, például hogy a lakossági tervezés milyen hatással lehet a munkahelyi környezetek kialakítására. A legmeglepőbb mégis az egész beszélgetés egyik konklúziója: egyáltalán nincs ezzel az összemosódással baj. Én ezt talán most először láttam így leírva, általában jajveszékelés lengi körül a hasonló témájú cikkeket, szakmai rendezvényeket.

Az egyik résztvevő Kamran Arshad, a Coalesse designere volt, aki egyből leszögezte: szerinte egyáltalán nem cél, hogy az a bizonyos elválasztó vonal annyira éles legyen a különböző funkciójú terek között. Azzal érvelt, hogy fiatalok és idősebbek ezrei, tízezrei imádnak kávézókban vagy hotelek előterében, nem kifejezetten munkavégzésre kialakított helyeken dolgozni, erre az egyik legüdítőbb példa a new yorki-i ACE Hotel "közösségi irodatere". Ezeken a helyeken a berendezés vagy a megvilágítás ugyan nem éppen tökéletes: görnyedünk, hunyorgunk, fészkelődünk, zaj van, mégis valamiért szeretjük. Arshad azt mondja, hogy a fizikai diszkomfort érzést ugyanis felülírja a "tér érzésének élménye" (feel of the space). A tökéletes ergonómiai kialakítás helyett előtérbe helyezzük a tágas, érdekes terekben történő munkavégzést, ha megvan a választási lehetőségünk: ezt a jelenséget nevezi érzelmi ergonómiának. Az embereknek a vibrálásra, a kultúrára is szüksége van munka közben - mondja, még ha ez egy sörpad mellett történő klaviatúra pötyögéssel jár is együtt. Arshad szerint a digitális kommunikáció világában inspirálóvá kell tenni a munkatereket, ahova szívesen járnak be a kollégák, hiszen a munka maga már sokszor nem köti őket az irodai íróasztalokhoz. A tervező szerint az sem cél azonban, hogy a munkahely egy játszótérre hasonlítson, ezen kijelentésével valószínűleg például a Google irodák Disney Land szerű kialakítását kritizálja.

iroda otthon érzelmi ergonómia belsőépítészet nyitott terű iroda zárt terű iroda

ACE Hotel, New York

Tovább
«
123