Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Az irodában élünk?

Én speciel biztosan nem, vágom rá egyből. Aztán bevillan, hogy a hálószobánk közepén van a dolgozóasztalom, ami mellett az otthoni időm nem elhanyagolható százalékát töltöm: készülök az óráimra, cikket írok, blogolok, tanulok… Szóval talán mégis, de legalábbis nem határozottan nem.

A témát egyébként egy tervezőkből, ügyvezetőkből és fejlesztőkből álló csapat is megvitatta egy kerekasztal beszélgetés keretében még januárban a Tyson Cornerben, a Work Design Magazine pedig beszámolt róla. Az otthon és a munkahely közötti határvonal mára szinte teljesen elmosódott - hangzik a klasszikus felütés. A kapcsolódó kérdések azonban már sokkal újszerűbbek, például hogy a lakossági tervezés milyen hatással lehet a munkahelyi környezetek kialakítására. A legmeglepőbb mégis az egész beszélgetés egyik konklúziója: egyáltalán nincs ezzel az összemosódással baj. Én ezt talán most először láttam így leírva, általában jajveszékelés lengi körül a hasonló témájú cikkeket, szakmai rendezvényeket.

Az egyik résztvevő Kamran Arshad, a Coalesse designere volt, aki egyből leszögezte: szerinte egyáltalán nem cél, hogy az a bizonyos elválasztó vonal annyira éles legyen a különböző funkciójú terek között. Azzal érvelt, hogy fiatalok és idősebbek ezrei, tízezrei imádnak kávézókban vagy hotelek előterében, nem kifejezetten munkavégzésre kialakított helyeken dolgozni, erre az egyik legüdítőbb példa a new yorki-i ACE Hotel "közösségi irodatere". Ezeken a helyeken a berendezés vagy a megvilágítás ugyan nem éppen tökéletes: görnyedünk, hunyorgunk, fészkelődünk, zaj van, mégis valamiért szeretjük. Arshad azt mondja, hogy a fizikai diszkomfort érzést ugyanis felülírja a "tér érzésének élménye" (feel of the space). A tökéletes ergonómiai kialakítás helyett előtérbe helyezzük a tágas, érdekes terekben történő munkavégzést, ha megvan a választási lehetőségünk: ezt a jelenséget nevezi érzelmi ergonómiának. Az embereknek a vibrálásra, a kultúrára is szüksége van munka közben - mondja, még ha ez egy sörpad mellett történő klaviatúra pötyögéssel jár is együtt. Arshad szerint a digitális kommunikáció világában inspirálóvá kell tenni a munkatereket, ahova szívesen járnak be a kollégák, hiszen a munka maga már sokszor nem köti őket az irodai íróasztalokhoz. A tervező szerint az sem cél azonban, hogy a munkahely egy játszótérre hasonlítson, ezen kijelentésével valószínűleg például a Google irodák Disney Land szerű kialakítását kritizálja.

iroda otthon érzelmi ergonómia belsőépítészet nyitott terű iroda zárt terű iroda

ACE Hotel, New York

Tovább

Ablakkal az elégedettebb munkavállalókért

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat.

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Tovább

Hogyan rázza fel az Y-generáció a munkahelyeket?

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal "felszerelt" konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

munkahelyek y-generáció Y-generációs munkavállaló munkahelyi környezetek creative village nyitott terű iroda zaj zsúfoltság austin nashville phd market

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

Tovább

Mitől érzem az irodámat igazán a sajátomnak?

Íme a HVG A Nő című kiadványában megjelent cikkem az irodák környezetpszichológiájáról.

Tovább

A munkahelyi elégedettség záloga: rengeteg hely

A Sydney Egyetem professzorai, Jungsoo Kim és Richard de Dear érdekes eredményre jutottak egy irodai környezeteket vizsgáló kutatásban.

Különböző irodatípusokban dolgozó embereket kértek fel, hogy a környezetük bizonyos elemeivel való elégedettségüket ítéljék meg. A vizsgálatban részt vettek olyanok, akik egyedül dolgoznak egy irodában, olyanok, akik 1 vagy 2 társukkal osztoznak rajta, és olyanok is, akik valamilyen típusú nyitott terű irodában tevékenykednek nap mint nap. 

Az alábbi szempontokat értékelték a résztvevők:

  • hőmérséklet
  • levegőminőség
  • fény mennyisége
  • vizuális komfort
  • zajszint
  • zajkontroll
  • rendelkezésükre álló tér
  • vizuális kontroll
  • interakció kialakításának lehetősége
  • bútorok kényelmessége
  • bútorok állíthatósága
  • színek és anyagok
  • épület tisztasága
  • munkaállomás tisztasága
  • épület állapota

Mindezek mellett a munkahelyi környezetükkel kapcsolatos általános elégedettséget is megkérdezték a résztvevőktől.
 forrás: Pinterest
  
Az eredmény rendkívül tanulságos: teljesen mindegy, hogy milyen típusú irodában dolgozunk, a rendelkezésünkre álló tér nagysága jósolja be leginkább, hogy a munkahelyi környezetünkkel általában mennyire vagyunk elégedettek. Azaz, sok korábbi kutatásnak némileg ellentmondva, a nyitott terű irodákban is érezhetjük baromi jól magunkat, ha kellően nagy alapterületen gurulászhatunk jobbra-balra a székünkkel, és utálhatjuk a zárt terűt, ha egy kis lyuk az egész.
 A többi változó persze tovább árnyalja a képet, és érdekes különbségekre is rámutat az irodatípusok között. A fenti pókhálóból is látható, hogy a nyitott terű irodákban dolgozók számára relatíve fontosabbak a színek és a formák, valamint a zajszint mértéke az általános elégedettség szempontjából. A zárt terű irodákban dolgozókat pedig kényelmes bútorokkal, illetve megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok biztosítsával lehet igazán levenni a lábukról.
forrás: Pinterest

Forrás: Kim, de Dear (2013): Workspace satisfaction: the privacy-communication trade-off in open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 36, 18-26
Tovább