Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Az irodában élünk?

Én speciel biztosan nem, vágom rá egyből. Aztán bevillan, hogy a hálószobánk közepén van a dolgozóasztalom, ami mellett az otthoni időm nem elhanyagolható százalékát töltöm: készülök az óráimra, cikket írok, blogolok, tanulok…  Szóval talán mégis, de legalábbis nem határozottan nem.

A témát egyébként egy tervezőkből, ügyvezetőkből és fejlesztőkből álló csapat is megvitatta egy kerekasztal beszélgetés keretében még januárban a Tyson Cornerben, a Work Design Magazine pedig beszámolt róla. Az otthon és a munkahely közötti határvonal mára szinte teljesen elmosódott - hangzik a klasszikus felütés. A kapcsolódó kérdések azonban már sokkal újszerűbbek, például hogy a lakossági tervezés milyen hatással lehet a munkahelyi környezetek kialakítására. A legmeglepőbb mégis az egész beszélgetés egyik konklúziója: egyáltalán nincs ezzel az összemosódással baj. Én ezt talán most először láttam így leírva, általában jajveszékelés lengi körül a hasonló témájú cikkeket, szakmai rendezvényeket.

Az egyik résztvevő Kamran Arshad, a Coalesse designere volt, aki egyből leszögezte: szerinte egyáltalán nem cél, hogy az a bizonyos elválasztó vonal annyira éles legyen a különböző funkciójú terek között. Azzal érvelt, hogy fiatalok és idősebbek ezrei, tízezrei imádnak kávézókban vagy hotelek előterében, nem kifejezetten munkavégzésre kialakított helyeken dolgozni, erre az egyik legüdítőbb példa a new yorki-i ACE Hotel "közösségi irodatere". Ezeken a helyeken a berendezés vagy a megvilágítás ugyan nem éppen tökéletes: görnyedünk, hunyorgunk, fészkelődünk, zaj van, mégis valamiért szeretjük. Arshad azt mondja, hogy a fizikai diszkomfort érzést ugyanis felülírja a „tér érzésének élménye” (feel of the space). A tökéletes ergonómiai kialakítás helyett előtérbe helyezzük a tágas, érdekes terekben történő munkavégzést, ha megvan a választási lehetőségünk: ezt a jelenséget nevezi érzelmi ergonómiának. Az embereknek a vibrálásra, a kultúrára is szüksége van munka közben - mondja, még ha ez egy sörpad mellett történő klaviatúra pötyögéssel jár is együtt. Arshad szerint a digitális kommunikáció világában inspirálóvá kell tenni a munkatereket, ahova szívesen járnak be a kollégák, hiszen a munka maga már sokszor nem köti őket az irodai íróasztalokhoz. A tervező szerint az sem cél azonban, hogy a munkahely egy játszótérre hasonlítson, ezen kijelentésével valószínűleg például a Google irodák Disney Land szerű kialakítását kritizálja.

ACE Hotel, New York

Egy másik izgalmas felvetést Ruth Jansson, a belsőépítészeti megoldásokkal foglalkozó Leo a Daly vezetője fogalmaz meg. Szerinte az otthoni és az irodai terek nem csak úgy mosódhatnak össze, ha az otthonunk bizonyos részeit - kényszerből vagy önszántunkból- munkavégzésre rendezzük be. Érdemes a munkahelyi környezetünket is otthonossá, akár az otthonihoz hasonlóvává tenni. Mindez ugyanis javíthatja a közérzetünket. Segíthet megküzdeni a munkahelyi nehézségekkel és a stresszel, ha van egy kuckó, ami megnyugtat és ahova visszavonulhatunk például egy intenzív megbeszélésről.

Forrás: http://www.domainehome.com/how-to-decorate-office-meredith-heron-design

A kerekasztal résztvevői ezzel együtt állítják: egyáltalán nem cél, hogy hosszú távon visszatérjünk a zárt terű irodai designok egyeduralmához. A szakértők azt hangsúlyozták, valószínűleg a nyílt és a zárt tér között kell megtalálni a kompromisszumot az irodaterek kialakításakor. A különböző designok ötvözése, az eltérő funkciókhoz és munkafázisokhoz passzoló tértípusok elérhetővé tétele jelenti a jövő irodáját. Mindez megspékelve a személyre szabhatóság lehetőségével valamint tágas és érdekes terek kialakításával. A környezetpszichológia felől érkező kutatási eredmények alapján is egyébként ez az irány tűnik üdvözítőnek a jövőben.

Tovább

Ablakkal az elégedettebb munkavállalókért

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat. 

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

 A kutatás során mindkét iroda munkavállalóit arról kérdezték, mennyire elégedettek az épülettel, amelyben dolgoznak, az iroda megvilágításával, a munkahelyi magánszférájukkal vagy általában a munkakörnyezetük minőségével. Azt találták, hogy minden szempontból az ablak mellett ülő, magasabb válaszfallal rendelkező dolgozók voltak elégedettebbek nemre, beosztásra vagy fizetésre való tekintet nélkül.

A rövid tanulság tehát a nyitott terű fülkés irodákról: a közvetlen kilátás és az a plusz 20 cm válaszfal nem csupán egyszerű extrát jelent, hanem egy teljesen más minőségű munkavégzés lehetőségét. 

 nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Forrás: Kemal Yildirima,, Aysu Akalin-Baskayab, Mine Celebia (2007): The effects of window proximity, partition height, and gender on perceptions of open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 27, 154-165

Tovább

Hogyan rázza fel az Y-generáció a munkahelyeket?

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal „felszerelt” konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

De az újonnan megjelenő igényeket figyelembe véve kretaív irodák és village-ek tucatjai nőttek ki a földből, elsőre talán nem annyira csábító helyeken. Például Austin-ban (Texas), Nashville-ben (Tennessee), Raleigh-ben (Észak-Karolina állam fővárosa) vagy Orlando-ban (Florida). Itt az irodák bérleti díja körülbelül 30%-al alacsonyabb, így kedvezőbbek a juttatások, emellett lakást is jobb áron lehet találni. A kedvezőbb fenntartási költségek mellett fontos szempont, hogy ezekhez a városokhoz jó színvonalú egyetemek is közel esnek. Így van honnan beszippantani az ifjú tehetségeket, "PhD market"-ként is emlegetik ezt a frissen formálódó szférát. A munkavállalók számára a következőt kínálják ezek az újonnan alakuló kreatív telepek: érdekes feladatok, inspiratív munkakörnyezet, jobb fizetés, megfizethető szolgáltatások. Kevesebb ingázás, több élmény. A pro listán szerepel a tengerparti vagy hegyvidéki kiruccanások lehetősége, de menő sport csapatok is játszanak a közelben, ami az USA-ban szintén nem elhanyagolható szempont. Előfordulhat tehát, hogy az új tech vagy digitális média birodalmak nem New Yorkból vagy a Szilikon-völgyből nőnek ki a közel jövőben, hanem például Észak-Karolinából. Coley mindenesetre azt vizionálja, hogy a menő tervezők hamarosan biztosan ellepik az említett városokat, hogy ellessék a munkahelyi design-ok legújabb trendjeit. A szakértő eszmefuttatása lehet, hogy nem teljesen helytálló, a teória ettől függetlenül érdekes szempontokat vet fel.

A Red Hat nevű szofverfejlesztő cég Headquarter-e Raleigh-ben


Az Eispaces közösségi iroda erkélye Nashville-ben

A uShip nevű online piactér irodája Austinban

És hogy mi okozza ezt az átalakulást? Egyrészt a munka természetének, másrészt a munkavállói igényeknek a változása. És persze az Y generációs munkavállalók létszámfölénybe kerülése és értékének növekedése bizonyos szektorokban. Környezetpszichológiával foglalkozván a nagy kérdésem már csak az, mitől lesznek ezek a terek igazán funkcionálisak és szerethetőek, hiszen a kutatási adatok szerint a (rosszul megtervezett) nagy, nyitott terű iroda jelentette zajjal vagy zsúfoltsággal sokszor még az Y-generációs munkavállalók sem tudnak megküzdeni.

További érdekességek:

http://www.thesquarefoot.com/blog/posts/the-coolest-office-spaces-in-austin-tx

http://creativevillageorlando.com/

Tovább

Mitől érzem az irodámat igazán a sajátomnak?

Íme a HVG A Nő című kiadványában megjelent cikkem az irodák környezetpszichológiájáról.

Tovább

A munkahelyi elégedettség záloga: rengeteg hely

A Sydney Egyetem professzorai, Jungsoo Kim és Richard de Dear érdekes eredményre jutottak egy irodai környezeteket vizsgáló kutatásban.

Különböző irodatípusokban dolgozó embereket kértek fel, hogy a környezetük bizonyos elemeivel való elégedettségüket ítéljék meg. A vizsgálatban részt vettek olyanok, akik egyedül dolgoznak egy irodában, olyanok, akik 1 vagy 2 társukkal osztoznak rajta, és olyanok is, akik valamilyen típusú nyitott terű irodában tevékenykednek nap mint nap. 

Az alábbi szempontokat értékelték a résztvevők:

  • hőmérséklet
  • levegőminőség
  • fény mennyisége
  • vizuális komfort
  • zajszint
  • zajkontroll
  • rendelkezésükre álló tér
  • vizuális kontroll
  • interakció kialakításának lehetősége
  • bútorok kényelmessége
  • bútorok állíthatósága
  • színek és anyagok
  • épület tisztasága
  • munkaállomás tisztasága
  • épület állapota

Mindezek mellett a munkahelyi környezetükkel kapcsolatos általános elégedettséget is megkérdezték a résztvevőktől.
 forrás: Pinterest
  
Az eredmény rendkívül tanulságos: teljesen mindegy, hogy milyen típusú irodában dolgozunk, a rendelkezésünkre álló tér nagysága jósolja be leginkább, hogy a munkahelyi környezetünkkel általában mennyire vagyunk elégedettek. Azaz, sok korábbi kutatásnak némileg ellentmondva, a nyitott terű irodákban is érezhetjük baromi jól magunkat, ha kellően nagy alapterületen gurulászhatunk jobbra-balra a székünkkel, és utálhatjuk a zárt terűt, ha egy kis lyuk az egész.
 A többi változó persze tovább árnyalja a képet, és érdekes különbségekre is rámutat az irodatípusok között. A fenti pókhálóból is látható, hogy a nyitott terű irodákban dolgozók számára relatíve fontosabbak a színek és a formák, valamint a zajszint mértéke az általános elégedettség szempontjából. A zárt terű irodákban dolgozókat pedig kényelmes bútorokkal, illetve megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok biztosítsával lehet igazán levenni a lábukról.
forrás: Pinterest

Forrás: Kim, de Dear (2013): Workspace satisfaction: the privacy-communication trade-off in open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 36, 18-26
Tovább