Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

amerikában is egyre népszerűbb a mamahotel

Mi történik, ha egy generáció egyidejűleg éli át az évszázad legnagyobb gazdasági mélyrepülését és szabadul fel a gondolat alól, hogy a házasság a legfontosabb dolog, amit az életben csinálni lehet? Ezt a kérdést boncolgatja egy cikkében a New York Magazine.

 A válasz talán nem egetrengetően meglepő: hát nem költözik el otthonról, vagy hosszabb-rövidebb szárnypróbálgatás után visszatalál a mamahotelbe. Mindez pedig már nem egyszerűen egy y-generációs sztereotípia, hanem a statisztikákban is megjelenik.

mamahotel usa gazdasági válság y-generáció

A modern érában először fordul elő Amerikában - ahol a high school után illik lepattani a szülőktől-, hogy a 18-34 éves korosztályban a legtöbben nem a házastársukkal, saját családjukkal, barátaikkal vagy éppen egyedül élnek, hanem a szüleikkel. Az alábbi táblázatban láthatjátok, hogyan alakultak az arányok az elmúlt kb. 140 évben:

mamahotel usa gazdasági válság y-generáció

A PEW Research Center kutatói hangsúlyozzák, a szüleikkel élő fiatalok nem feltétlenül egyedülállók, egyszerűen csak nem engedhetik meg maguknak, hogy elköltözzenek otthonról.

Tovább

Hogyan rázza fel az Y-generáció a munkahelyeket?

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal „felszerelt” konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

De az újonnan megjelenő igényeket figyelembe véve kretaív irodák és village-ek tucatjai nőttek ki a földből, elsőre talán nem annyira csábító helyeken. Például Austin-ban (Texas), Nashville-ben (Tennessee), Raleigh-ben (Észak-Karolina állam fővárosa) vagy Orlando-ban (Florida). Itt az irodák bérleti díja körülbelül 30%-al alacsonyabb, így kedvezőbbek a juttatások, emellett lakást is jobb áron lehet találni. A kedvezőbb fenntartási költségek mellett fontos szempont, hogy ezekhez a városokhoz jó színvonalú egyetemek is közel esnek. Így van honnan beszippantani az ifjú tehetségeket, "PhD market"-ként is emlegetik ezt a frissen formálódó szférát. A munkavállalók számára a következőt kínálják ezek az újonnan alakuló kreatív telepek: érdekes feladatok, inspiratív munkakörnyezet, jobb fizetés, megfizethető szolgáltatások. Kevesebb ingázás, több élmény. A pro listán szerepel a tengerparti vagy hegyvidéki kiruccanások lehetősége, de menő sport csapatok is játszanak a közelben, ami az USA-ban szintén nem elhanyagolható szempont. Előfordulhat tehát, hogy az új tech vagy digitális média birodalmak nem New Yorkból vagy a Szilikon-völgyből nőnek ki a közel jövőben, hanem például Észak-Karolinából. Coley mindenesetre azt vizionálja, hogy a menő tervezők hamarosan biztosan ellepik az említett városokat, hogy ellessék a munkahelyi design-ok legújabb trendjeit. A szakértő eszmefuttatása lehet, hogy nem teljesen helytálló, a teória ettől függetlenül érdekes szempontokat vet fel.

A Red Hat nevű szofverfejlesztő cég Headquarter-e Raleigh-ben


Az Eispaces közösségi iroda erkélye Nashville-ben

A uShip nevű online piactér irodája Austinban

És hogy mi okozza ezt az átalakulást? Egyrészt a munka természetének, másrészt a munkavállói igényeknek a változása. És persze az Y generációs munkavállalók létszámfölénybe kerülése és értékének növekedése bizonyos szektorokban. Környezetpszichológiával foglalkozván a nagy kérdésem már csak az, mitől lesznek ezek a terek igazán funkcionálisak és szerethetőek, hiszen a kutatási adatok szerint a (rosszul megtervezett) nagy, nyitott terű iroda jelentette zajjal vagy zsúfoltsággal sokszor még az Y-generációs munkavállalók sem tudnak megküzdeni.

További érdekességek:

http://www.thesquarefoot.com/blog/posts/the-coolest-office-spaces-in-austin-tx

http://creativevillageorlando.com/

Tovább

"No one has an office here, not even Mark!"

„Everything is very open, no one has an office here, not even Mark!” – halljuk az Index által forgatott Facebook-túravideó legelején.

Nyitottság és átláthatóság jellemzi a nagy és sikeres start upokat mind a szervezeti kultúra, mint az azt befogadó fizikai tér tekintetében, ezek a cégek pedig rendre elsőként is végeznek a „világ legjobb munkahelyei” versenyeken.

A start upok főhadiszállásai azonban környezetpszichológiai szempontból rendkívül érdekesek. A munkahelyeket vizsgáló tanulmányok nagy része ugyanis arról számol be, hogy a nyitott terű irodákban dolgozók elégedettsége és teljesítménye alacsonyabb, egészségi állapota pedig rosszabb a zárt terű irodákban dolgozókénál. Ennek okaként elsősorban a magasabb zajszintet, az ebből adódó koncentrálási nehézségeket, valamint a privát szféra kontrollálhatóságának alacsony szintjét nevezik meg a kutatók. A Facebook, a Google vagy éppen a Prezi sikerei és gigantikus méretű open office komplexumai első ránézésre tehát összeegyeztethetetlennek tűnnek ezzel a tendenciával. Hogy is van ez? Az emberek utálnak nyitott terű irodákban dolgozni, huszonévesek millióinak álommunkahelyei mégis ilyenek.  

Google iroda:Google iroda

A Prezi budapesti irodája:Prezi iroda

A doktori kutatásomban azt vizsgálom majd, hogy az elvégzendő munka jellege és a dolgozó generációs hovatartozása mennyiben befolyásolja a tér és a teljesítmény viszonyát. 

Fontos lehet elkülöníteni, hogy az irodai környezet monoton, rutinszerű vagy kreatív, interaktív feladatok ellátására hivatott, noha a gyakorlatban ezek a típusú tevékenységek általában nem válnak el élesen, gondoljunk akár egy multinacionális vállalatra (a marketing stratégia kidolgozása vs. adminisztratív feladatok), akár egy középiskolára (tanítás vs. teszt feladatok javítása). Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy a teljesen zaj-és ingermentes környezet inkább visszaveti a teljesítményt, különösen az alkotó munkához minimális környezeti kihívásra (képekre, színekre, hangokra) ugyanis szükség van.

Az eddigi környezetpszichológiai vizsgálatok generációs összehasonlításokra jellemzően nem tértek ki. Kimutatták azonban, hogy mi, Y-ok, az idősebb korosztályhoz képest nyitottabbak vagyunk a csoportmunkára, a rugalmas munkafeltételeket pedig fontosabbnak tartjuk, mint korábban bárki. Szocializációnk okán kognitív funkcióink is átalakultak. Az okostelefon-kultúrában máshogy és másra kell emlékeznünk egészen fiatal korunktól kezdve, a nethasználat pedig olvasási és tanulási szokásainkban hagyott mély nyomott. Azt feltételezem, hogy mindezek befolyással lehetnek a fizikai térrel kapcsolatos preferenciáikra is.

Annyi szinte biztosnak tűnik, hogy pozícióra és generációra való tekintet nélkül az elvonulás, a pár perces magány, a másokkal való érintkezés szabályozásának lehetősége alapvető feltétele a munkahelyi elégedettségnek. A Prezi, a Google vagy a Facebook éppen e tekintetben veri kenterbe a világ munkahelyeit. Némi túlzással élve mindenki ott, akkor és úgy dolgozik, ahogy éppen jól esik neki, kizárólag a munka minőségét kérik számon az alkalmazottakon. Valószínűleg e bizalom, és az erre való szervezeti és fizikai berendezkedés miatt szeretnénk oly sokan ezeknél a cégeknél egyszer munkába állni.

Google iroda:

:google

Tovább