Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

amerikában is egyre népszerűbb a mamahotel

Mi történik, ha egy generáció egyidejűleg éli át az évszázad legnagyobb gazdasági mélyrepülését és szabadul fel a gondolat alól, hogy a házasság a legfontosabb dolog, amit az életben csinálni lehet? Ezt a kérdést boncolgatja egy cikkében a New York Magazine.

 A válasz talán nem egetrengetően meglepő: hát nem költözik el otthonról, vagy hosszabb-rövidebb szárnypróbálgatás után visszatalál a mamahotelbe. Mindez pedig már nem egyszerűen egy y-generációs sztereotípia, hanem a statisztikákban is megjelenik.

mamahotel usa gazdasági válság y-generáció

A modern érában először fordul elő Amerikában - ahol a high school után illik lepattani a szülőktől-, hogy a 18-34 éves korosztályban a legtöbben nem a házastársukkal, saját családjukkal, barátaikkal vagy éppen egyedül élnek, hanem a szüleikkel. Az alábbi táblázatban láthatjátok, hogyan alakultak az arányok az elmúlt kb. 140 évben:

mamahotel usa gazdasági válság y-generáció

A PEW Research Center kutatói hangsúlyozzák, a szüleikkel élő fiatalok nem feltétlenül egyedülállók, egyszerűen csak nem engedhetik meg maguknak, hogy elköltözzenek otthonról.

Tovább

Státuszszimbólumok az irodában

“...tulajdonosuk egy igen általános vonását fejezik ki: a mások irányításához meglévő hatalmukat. Bizonyos értelemben a szelf kiemelkedő jellegzetességeinek összegzései…“ (Csíkszentmihályi, Halton)

Az irodai környezetek pszichológiai szemléletű vizsgálatának érdekes aspektusa a munkaterekbe kihelyezett státuszszimbólumok kérdése. Például egy-egy drága bútor vagy munkaeszköz is tekinthető státuszszimbólumnak, melyek fontos üzenetet hordoznak a külvilág számára.

Ha a pszichológia szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, a státuszszimbólumok elhelyezése az irodatérben a humán territoriális viselkedés egy típusának tekinthető (korábbi bejegyzés a témában). Önmagában az iroda személyre szabása is fontos üzenetekkel bír. Megüzeni, hogy: “Ez a hely az enyém!”, “Én ilyen vagyok!”, “Ezeket a dolgokat szeretem csinálni!”, “Így szólj hozzám!”. Ezek a szignálok pedig fontosak számunkra a sikeres munkahelyi szocializáció, a stresszel való megküzdés vagy az identitásunk kifejezése okán.

A státuszszimbólumok viszont azon felül, hogy személyes tulajdonságokat fejeznek ki, képesek használójuk számára tulajdonságokat teremteni. Az által tehát, hogy birtoklom egy tárgyat, valamilyenné válhatok saját magam és a külvilág számára: szervezeti környezetben akár lehetek a hatalom vagy az erő (látszólagos) birtokosa.

Hogyan válhat egy tárgy státuszszimbólummá? Csíkszenmihályi és Halton szerint négyféleképpen:

  1. ritka
  2. drága
  3. régi
  4. magára vonja a státusszal rendelkezők figyelmét

Egy státuszszimbólum nyilvánvalóan egyszerre több kategóriába is tartozhat, de elég lehet, ha a feltételek közül egy teljesül. A legérdekesebb pedig talán a 4. kategória. Azaz annak kérdése, hogyan válik akár egy filléres, de mindenesetre tömegtermék pillanatok alatt státuszszimbólummá, akár a tudás, az információ, a kreativitás, a fiatalság vagy éppen az újszerűség jelképévé, ha azt a megfelelő ember kezdi hordani/használni. Képekben szedtem össze néhány tipikus példát:

iroda státuszszimbólum környezetpszichológia tárgyaink tükrében
A legnépszerűbb dizájnbútorok reprói már elérhető áron megszerezhetőek és rendkívül népszerűek

iroda státuszszimbólum környezetpszichológia tárgyaink tükrében
Coffee to go. Ha nincs folyton egy papírpohárnyi drága és általában bűnrossz kávé a kézben, olyan, mintha nem is dolgoznánk igazán. Meg mintha nem is lennénk elég fontosak igazán.
iroda státuszszimbólum környezetpszichológia tárgyaink tükrében
Bizonyos iparágakban nem is vesznek elég komolyan, ha nem almás termékekkel nyomulsz.

Nektek vannak jó példáitok?

 Forrás: Csíkszentmihályi Mihály, Eugene Halton (2011): Tárgyaink tükrében

Tovább

A fókuszált munkavégzés lehetősége és a választás szabadsága - a legjobb irodaterek fő ismérvei

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

2., Ez az eredmény a másik oldalról megközelítve a kutatás másik fontos konklúziója: a hatékony munkahelyeken jól balanszíroztak a tervezők a különböző funkciójú terek kialakításakor és az egyéni, fókuszált munkavégzés lehetősége nem lett feláldozva a csapatmunka oltárán. A csapatmunka ugyanis a legtöbb szektorban fontos, de a koncentrált odafigyelést igénylő feladatok sokkal nagyobb százalékát teszik ki egy munkanapnak. Azaz lehet sok szép, reprezentatív tárgyaló az irodában, de mit sem ér, ha éppen fordítanunk vagy adminisztrálnunk kell naphosszat.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

3., A kutatás harmadik megállapítása: ha egy munkáltató a lehetőségek széles spektrumát tudja biztosítani a munkavállalóinak a tekintetben, hogy mikor milyen terekben dolgozhatnak, azok sokkal innovatívabbnak fogják érezni magukat és magasabb teljesítményről számolnak be.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

Forrás: Gensler 2013 U.S. Workplace Survey / Key Findings

Képek: Pinterest

Tovább

Óriások földje

A Land of Giants nevet kapta az a Choi+Shine éptésziroda által megálmodott terv, melyben  a klasszikus nagyfeszültségű vezetékek helyét 30 méter magas emberi alakok veszik át. A pályázat egy 2008-as izlandi versenykiírásra készült, azóta számos díjat besöpört világszerte, de a valóságban sajnos még mindig nem épült fel egyetlen óriás sem. A Land of Giants pedig remek példa lehetne arra, hogyan lehet barátságosabbá tenni egy tájat, illetve megszerettetni egy alapvetően semleges, esetleg negatív assziciációkat hordozó objektumot a tér használóival, a környék lakosaival.

Óriások az izlandi tájon
Terv a dél-koreai Phjongcshangba, a 2018-as téli olimpiai játékok helyszínére.

További infó: Choi+Shine

Tovább

instant kielégülés

A pszichológiában ma nagyon népszerű téma, hogy hogyan éljük meg a jelenünket, az "itt és most"-ot minél tudatosabban. Civilizációs "betegségünk" ugyanis, hogy képtelenek vagyunk egyszerre egy dolgora koncentrálni és egy helyzetet teljes intenzitással megélni. A testünk és az elménk gyakran külön térben és időben kalandozik: a munkahelyi meeting alatt már a következő találkozón járnak a gondolataink, egy közepesen izgalmas mozifilm közben már a másnap reggeli kocogás részletein töprengünk, csütörtökönként a péntekeken jár az agyunk. A főnököm dühösen megjegyzi, hogy ne nyomkodjam a gépet miközben hozzám beszél, noha alapvetően a multitasking képességemet tartja az egyik legnagyobb erényemnek.

Tovább