Generáció-pszichológia

Google-iroda, Facebook HQ. Csúszda, csocsó, akvárium, zenegép. Ez lenne az Y-(Z-alfa-béta) generációs munkavállalók álma?

Erre a kérdésre legalább 5-10 éve HR munkatársak és vállalatvezetők ezrei keresik a válaszokat. És mint sok más szervezeti kérdés esetén, amihez a generációs mítoszok felől közelítenek, itt is gyakran sztereotípiák csapdájába esnek a gyakorlati szakemberek.

Sokat vitatott téma ugyanis a legfiatalabb munkaerőpiaci generációk bevonzása, motiválása, megtartása. Ennek egyik eszközét pedig egyre inkább a munkahely fizikai környezetének megfelelő kialakításában látják. Példaként pedig sokszor a fényképről oly jól ismert palo alto-i tech cégek csodairodái állnak.

És itt jön a kulcsszó: fényképről. Egy-egy gondosan megtervezett és kivitelezett hipszteriroda remekül mutat egy Instagram fotón, egy állásinterjúra vagy tárgyalásra érkező is csodálattal lépked a pasztell színű vagy éppen neon feliratos falak között. Aki viszont napi 8-10-12 órát is lehúz ezekben a terekben, már sokszor nem ennyire lelkes. A "tökéletes" irodák sokszor ugyanis csupán egyetlen dologra alkalmatlanok: hogy abban emberek huzamosabb ideig, koncentráltan, hatékonyan dolgozzanak. Mintha ez a tényező egyszerűen elsikkadna, amikor az irodaterek kialakítása a téma.

Mi történik, ha egy generáció egyidejűleg éli át az évszázad legnagyobb gazdasági mélyrepülését és szabadul fel a gondolat alól, hogy a házasság a legfontosabb dolog, amit az életben csinálni lehet? Ezt a kérdést boncolgatja egy cikkében a New York Magazine.

A válasz talán nem egetrengetően meglepő: hát nem költözik el otthonról, vagy hosszabb-rövidebb szárnypróbálgatás után visszatalál a mamahotelbe. Mindez pedig már nem egyszerűen egy y-generációs sztereotípia, hanem a statisztikákban is megjelenik.

Az irodai környezetek pszichológiai szemléletű vizsgálatának érdekes aspektusa a munkaterekbe kihelyezett státuszszimbólumok kérdése. Például egy-egy drága bútor vagy munkaeszköz is tekinthető státuszszimbólumnak, melyek fontos üzenetet hordoznak a külvilág számára.

Ha a pszichológia szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, a státuszszimbólumok elhelyezése az irodatérben a humán territoriális viselkedés egy típusának tekinthető (korábbi bejegyzés a témában). Önmagában az iroda személyre szabása is fontos üzenetekkel bír. Megüzeni, hogy: "Ez a hely az enyém!", "Én ilyen vagyok!", "Ezeket a dolgokat szeretem csinálni!", "Így szólj hozzám!". Ezek a szignálok pedig fontosak számunkra a sikeres munkahelyi szocializáció, a stresszel való megküzdés vagy az identitásunk kifejezése okán.

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

A Land of Giants nevet kapta az a Choi+Shine éptésziroda által megálmodott terv, melyben  a klasszikus nagyfeszültségű vezetékek helyét 30 méter magas emberi alakok veszik át. A pályázat egy 2008-as izlandi versenykiírásra készült, azóta számos díjat besöpört világszerte, de a valóságban sajnos még mindig nem épült fel egyetlen óriás sem. A Land of Giants pedig remek példa lehetne arra, hogyan lehet barátságosabbá tenni egy tájat, illetve megszerettetni egy alapvetően semleges, esetleg negatív assziciációkat hordozó objektumot a tér használóival, a környék lakosaival.

További infó: Choi+Shine