Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Csapatunka vagy folyamatos megzavarás?

Munkaidőnk jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, legalábbis nem azzal, amit reggel elterveztünk magunknak. És most nem csak az értelmetlen Facebook nyomogatásra vagy Tumblr görgetésre kell gondolni. Egy átlagos, nem vezető beosztású irodai dolgozónak egy átlagos munkanapját (ez így ebben a formában nyilván nem létezik) 3-5 alkalommal szakítja meg egy kollégája vagy saját számítógépe: egy nem várt értekezlettel, egy elhúzódó telefonhívással vagy éppen egy szoftverfrissítési kérelemmel, ami akár 60-100 perc munkaidő kiesést is jelenthet NAPONTA! A gyakori megszakítás negatív hatással lehet a teljesítményre és az elégedettségre. A stimuláló munkakörnyezet azonban a legtöbbek számára vonzó, így a kettő közt kell megtalálni a helyes egyensúlyt. Szerencsére (rész)megoldások léteznek: a munkahelyek fizikai környezetének helyes kialakításával, de néhány apró trükkel is segíthetünk munkatársainkon és persze magunkon is a megzavarások minimalizálásában.

A nyitott terű irodák legnagyobb előnye és hátránya egy tőről fakad: a kollégák szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek egymással. Az első open office-okat is részben ezért alakították ki a múlt század közepén. A folyamatos elérhetőség, a kollaboráció állandó lehetősége, valamint a pezsgő irodai élet sok szektorban elengedhetetlen, ezeken a munkahelyeken azonban mindenképpen számolni kell a nyitott tér okozta negatív mellékhatásokkal is. Ilyen hatás pedig az érem, azaz a kollaboráció másik oldala: a munkahelyi megszakítások okozta idő és energia kiesés.

Tovább

ha ablak mellett dolgozol, jobban alszol éjszakánként!

Számos kutatás bizonyította már, hogy a természeti környezet jó hatással van az emberi szervezetre, a természetes fény és a növények jótékony hatásáról már blogoltam korábban. A World Green Building Council  most egy tanulmányban összegyűjtötte a téma eddigi jelentős kutatásait, hogy megvilágítsák: a zöld irodák nem csak esztétikai, de gazdasági szempontból is a legjobb választást jelentik. A természeti környezet ugyanis pozitív hatással van többek közt a stressz szintre (csökkenti) vagy a munkahelyi teljesítményre (növeli), mely pszichológiai változók nyilvánvalóan befolyással vannak olyan mutatókra, mint a betegség miatti hiányzások száma vagy az éves árbevétel.

Az egyik idézett kutatás szerint azon dolgozók, akik az ablak mellett ülnek és közvetlen éri őket napfény, átlagosan 46 perccel többet alszanak éjszakánként, mint az ablak nélküli kollégák. De nem csak az alvásidő, hanem az alvás minősége tekintetében is pozitívabb eredményekről számoltak be az ablak mellett ülők, sőt, az élettel való elégedettségi pontszámuk is magasabb volt. Mindebből azt a következtetést vonták le a tanulmány szerzői, hogy olyan irodáhazakat kell tervezni, melyben maximalizálni lehet a közvetlen ablakeléréses munkaállomások számát, hiszen így a teljes cég produktivitása lenne növelhető. Erre részben megoldást jelenthetnének a nagy ablakos közösségi terek is, melyek mozgatható elválasztó elemek segítségével könnyedén átmeneti munkaállomsokká is alakíthatóak. 

A(z élő) növények jelenléte az irodaterekben szintén jótékony hatású. Látványuk és közelségük önmagában oldja a stresszt. Ráadásul tisztítják a levegőt, mely növeli a kreativitást és javítja a koncentrációt.  

Forrás:

http://workdesign.com/2015/05/how-biophilia-reduces-workplace-stress-and-drives-productivity/

  

Tovább

Mit tanulhatunk a közösségi irodáktól?

Liz Elam, co-working milliomos szerint az alábbi 4 dolgot érdemes lenne a multicégeknek ellesnie a közösségi irodáktól:

1., Közelség

Egy közösségi irodatér egyik legnagyobb előnye, hogy az embernek nem kell otthonról, elszigetleten dolgoznia, viszont azokkal kerülhet interakcióba munka közben, akiket kedvel, akik inspirálják vagy akiktől tanulhat valamit. Nem pedig azokkal, akikkel egy irodába van kényszerítve akár évek óta. Elam szerint a nagy multiknak is el kellene engedniük a pórázt, és a munkavállalóknak megengendi, hogy oda üljenek le az irodaházon belül dolgozni, ahová szeretnének.

2., Több-kevesebb magánszféra

Az egyes irodaterek kialakításakor gondolni kellene a különböző személyiségű, habitusú munkavállalókra. Valakinek több, valakinek kevesebb elvonulásra és magánszférára van szüksége, nem szerencsés, ha ezt felülről szabályozzák. A nyitott terű irodákban dolgozók számára kellenek alternatív helyiségek a spontán megbeszélések vagy éppen bizalmas telefonok intézéséhez, és korszerű hangszigetelési megoldásokat is érdemes alkalmazni. A co-working terekben ezekre a szempontokra általában nagy figyelmet fordítanak.   

3., Mozgatható bútorok

Ha egy irodatér stagnál, a cég is stagnálni fog, mondja Elam. Olyan bútorokra van szükség, melyeket akár ülve vagy állva is lehet használni, könnyen mozgathatóak és átrendezhetőek.  Ha egy komplett bútorcsere nagy falatnak tűnik elsőre, érdemes lehet az alapvetően mozgatható berendezési tárgyakkal és dekor elemekkel kezdeni az iroda frissítését. Egy szobanövénynek nem kell pusztán azért az asztal szélén lennie, mert 8 éve senki nem mozdította el onnan.

4., Közösség-menedzsment

Nem elég egy remekül megtervezetett és kivitelezett, alapvetően minden igényt kielégítő iroda, ha nincs egy kijelölt személy, aki menedzseli a teret és a közösséget, mint ahogyan ez a közösségi irodaterekben történik. Az embereknek segítségre van szüksége a tekintetben, hogyan kapcsolódjanak másokhoz vagy éppen hogyan hallassák a hangjukat bizonyos kérdésekben. 

Forrá

Tovább

Az irodában élünk?

Én speciel biztosan nem, vágom rá egyből. Aztán bevillan, hogy a hálószobánk közepén van a dolgozóasztalom, ami mellett az otthoni időm nem elhanyagolható százalékát töltöm: készülök az óráimra, cikket írok, blogolok, tanulok…  Szóval talán mégis, de legalábbis nem határozottan nem.

A témát egyébként egy tervezőkből, ügyvezetőkből és fejlesztőkből álló csapat is megvitatta egy kerekasztal beszélgetés keretében még januárban a Tyson Cornerben, a Work Design Magazine pedig beszámolt róla. Az otthon és a munkahely közötti határvonal mára szinte teljesen elmosódott - hangzik a klasszikus felütés. A kapcsolódó kérdések azonban már sokkal újszerűbbek, például hogy a lakossági tervezés milyen hatással lehet a munkahelyi környezetek kialakítására. A legmeglepőbb mégis az egész beszélgetés egyik konklúziója: egyáltalán nincs ezzel az összemosódással baj. Én ezt talán most először láttam így leírva, általában jajveszékelés lengi körül a hasonló témájú cikkeket, szakmai rendezvényeket.

Az egyik résztvevő Kamran Arshad, a Coalesse designere volt, aki egyből leszögezte: szerinte egyáltalán nem cél, hogy az a bizonyos elválasztó vonal annyira éles legyen a különböző funkciójú terek között. Azzal érvelt, hogy fiatalok és idősebbek ezrei, tízezrei imádnak kávézókban vagy hotelek előterében, nem kifejezetten munkavégzésre kialakított helyeken dolgozni, erre az egyik legüdítőbb példa a new yorki-i ACE Hotel "közösségi irodatere". Ezeken a helyeken a berendezés vagy a megvilágítás ugyan nem éppen tökéletes: görnyedünk, hunyorgunk, fészkelődünk, zaj van, mégis valamiért szeretjük. Arshad azt mondja, hogy a fizikai diszkomfort érzést ugyanis felülírja a „tér érzésének élménye” (feel of the space). A tökéletes ergonómiai kialakítás helyett előtérbe helyezzük a tágas, érdekes terekben történő munkavégzést, ha megvan a választási lehetőségünk: ezt a jelenséget nevezi érzelmi ergonómiának. Az embereknek a vibrálásra, a kultúrára is szüksége van munka közben - mondja, még ha ez egy sörpad mellett történő klaviatúra pötyögéssel jár is együtt. Arshad szerint a digitális kommunikáció világában inspirálóvá kell tenni a munkatereket, ahova szívesen járnak be a kollégák, hiszen a munka maga már sokszor nem köti őket az irodai íróasztalokhoz. A tervező szerint az sem cél azonban, hogy a munkahely egy játszótérre hasonlítson, ezen kijelentésével valószínűleg például a Google irodák Disney Land szerű kialakítását kritizálja.

ACE Hotel, New York

Egy másik izgalmas felvetést Ruth Jansson, a belsőépítészeti megoldásokkal foglalkozó Leo a Daly vezetője fogalmaz meg. Szerinte az otthoni és az irodai terek nem csak úgy mosódhatnak össze, ha az otthonunk bizonyos részeit - kényszerből vagy önszántunkból- munkavégzésre rendezzük be. Érdemes a munkahelyi környezetünket is otthonossá, akár az otthonihoz hasonlóvává tenni. Mindez ugyanis javíthatja a közérzetünket. Segíthet megküzdeni a munkahelyi nehézségekkel és a stresszel, ha van egy kuckó, ami megnyugtat és ahova visszavonulhatunk például egy intenzív megbeszélésről.

Forrás: http://www.domainehome.com/how-to-decorate-office-meredith-heron-design

A kerekasztal résztvevői ezzel együtt állítják: egyáltalán nem cél, hogy hosszú távon visszatérjünk a zárt terű irodai designok egyeduralmához. A szakértők azt hangsúlyozták, valószínűleg a nyílt és a zárt tér között kell megtalálni a kompromisszumot az irodaterek kialakításakor. A különböző designok ötvözése, az eltérő funkciókhoz és munkafázisokhoz passzoló tértípusok elérhetővé tétele jelenti a jövő irodáját. Mindez megspékelve a személyre szabhatóság lehetőségével valamint tágas és érdekes terek kialakításával. A környezetpszichológia felől érkező kutatási eredmények alapján is egyébként ez az irány tűnik üdvözítőnek a jövőben.

Tovább

Ablakkal az elégedettebb munkavállalókért

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat. 

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

 A kutatás során mindkét iroda munkavállalóit arról kérdezték, mennyire elégedettek az épülettel, amelyben dolgoznak, az iroda megvilágításával, a munkahelyi magánszférájukkal vagy általában a munkakörnyezetük minőségével. Azt találták, hogy minden szempontból az ablak mellett ülő, magasabb válaszfallal rendelkező dolgozók voltak elégedettebbek nemre, beosztásra vagy fizetésre való tekintet nélkül.

A rövid tanulság tehát a nyitott terű fülkés irodákról: a közvetlen kilátás és az a plusz 20 cm válaszfal nem csupán egyszerű extrát jelent, hanem egy teljesen más minőségű munkavégzés lehetőségét. 

 nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Forrás: Kemal Yildirima,, Aysu Akalin-Baskayab, Mine Celebia (2007): The effects of window proximity, partition height, and gender on perceptions of open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 27, 154-165

Tovább