Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Mi köze egy bögrének a munkahelyi elégedettséghez?

A munkavállalók 49%-a mindig ugyanabból a bögréből issza a teát a munkahelyén. Kb. ugyanennyien mindig ugyanazt a mosdót választják az irodaház kínálatából, a kedvencükre még várni is hajlandóak. A dolgozók 75%-a ráírja a nevét valamely használati tárgyra, de általánosságban a 90% tesz valamit, amivel megpróbálja személyessé tenni munkahelyi környezetét.

Az effajta tevékenységek a humán territoriális viselkedések sorába tartoznak, mert bizony nem csak az állatok jelölik meg a területüket, hanem az emberek is. Tesszük ezt a buszon, az étteremben, otthon és a munkahelyünkön is. A kérdés az, erre mennyiben bátorítanak minket és milyen lehetőségeink vannak. Az emberi territoriális viselkedés rengeteg formában megnyilvánulhat: egy graffiti, egy konferencián minden szünet után ugyanazon szék kiválasztása, egy széktámlán hagyott kabát, de egy feldíszített karácsonyfa vagy egy ajtóra szerelt zár mögött is a pszichofizikai határok kijelölésének motivációja húzódik meg.

A humán territoriális viselkedés négy fajtáját szokták elkülöníteni, a kontroll-orientált megjelölést, az identitás-orientált megjelölést/perszonalizációt, a megelőző védekezést és a reaktív védekezést.

A kontroll-orientált megjelölés annyit tesz, hogy kijelöljük a territóriumunk határait, ezzel kommunikáljuk a "pszichológiai tulajdonunkat". Mindez segít a környezet szervezésében és kifejezi a saját helyre való igényünket. A munkahelyen például így, néhány növény elhelyezésével:

A perszonalizáció, azaz a személyessé tétel pedig szándékolt dekorálás vagy tárgyak helyének módosítása annak érdekében, hogy az kifejezzük személyiségünket, identitásunkat mások felé. Munkahelyi környezetben első sorban ezt a két típust szokták vizsgálni.

Tovább

A város mi vagyunk

A big data korszakban egészen szürreális, hogy még mindig kérdőíves kutatásokkal mérjük például a netezési szokásokat vagy bizonyos társas attitűdöket. Tesszük ezt persze azért, mert a világon ugyan már mindenről létezik adat, ami egy társadalomtudóst érdekelhet, de legnagyobb része csak a Microsoft vagy a Google illetékesei számára hozzáférhető. Legalább a felhasználói élmény szintjén élvezhetjük ugyan annak előnyét, hogy milliónyi kilobyte-ot tárolnak rólunk (:D), a társadalomtudományokban igazi paradigmaváltást (és számos új etikai kérdést) jelentene az ezekhez való hozzáférés.

Mentális térképek

A városi környezetek kutatásában a mentális térképek vizsgálata általában egy fő fókuszpont. A mentális térkép a fejünkben kialakult kép a városról, a fizikai környezet és a benne élő emberek szubjektív leképeződése, melynek olykor egyáltalán nincsenek térképszerű jellegzetességei. Akkor "jó" egy város, ha képesek vagyunk róla egy egységes reprezentációt kialakítani. Ennek az átláthatóságnak mentálhigiénés szerepe is van, hiszen egy városlakó számára fontos, hogy egészként legyen képes megélni a települést, ahol él, és tudjon benne magabiztosan tájékozódni. Másfelől identitásképző is, a közös szimbólumok és tudásrendszer erősítik az összetartozás érzését az ott élőkben. Ha azt mondom, "Moszkva-tér", nagyjából minden budapestinek ugyanaz jut eszébe. Az óra, villamosok, árusok, tömeg, a kult film és persze néhány saját élmény, noha ilyen nevű köztér már nem is létezik a fővárosban.

A mentális térképek vizsgálata nem újkeletű téma, ahogyan azt az alábbi, '76-os New Yorker címlap is jelzi. A közösségi média platformokról származó adattenger azonban egy egészen új korszakot nyithatna ennek a kérdésnek a vizsgálatában is.

Tovább

Google generáció: tények és mítoszok

Egy a London University College által lefolytatott 2008-as kutatásban a Google-generáció (innentől GG, vagy Z-egenráció) információszerzéssel kapcsolatos magatartását térképezték fel, azzal a szándékkal, hogy a jövő kutatóinak információkeresési stratégiáiról tudjanak meg többet. A tanulmány nagy erénye, hogy igyekszik a generációspecifikus jellemzőket élesen elválasztani az életkor-specifikus jelenségektől illetve az egész társadalomban általánosan megfigyelhető tendenciáktól.

A kutatók szerint, ahogyan a GG az iskolai feladataihoz vagy bármilyen őt érdeklő kérdésekhez információt gyűjt, befolyással lehet arra, hogy később oktatóként vagy kutatóként hogyan közelít majd egy-egy tudományos problémához. A cikk egyik kérdése például az, milyen lesz az információs környezetünk 2017-ben, amikorra ezek a fiatalok pozícióba kerülnek. A tanulmány egyébként teljes hosszában jól követhető, kérdés-válasz logika mentén halad és klasszikus generációs mítoszokat is körüljár. Akit részleteiben érdekelnek az eredmények itt továbbolvashat.

A blogra a Google-generációs "fun fact gyűjteményből" hoztam párat:

1., A GG képeket preferál a szöveg helyett.

Tulajdonképpen igaz, de a szöveges tartalmak sem szorulnak teljesen háttérbe. A technológia fejlődésével és az eszközök árának csökkenésével azonban arra lehet számítani, hogy idővel a videós tartalmak vehetik át a szövegek helyét, különösen közösségi hálós kontextusban.

Tovább

"No one has an office here, not even Mark!"

„Everything is very open, no one has an office here, not even Mark!” – halljuk az Index által forgatott Facebook-túravideó legelején.

Nyitottság és átláthatóság jellemzi a nagy és sikeres start upokat mind a szervezeti kultúra, mint az azt befogadó fizikai tér tekintetében, ezek a cégek pedig rendre elsőként is végeznek a „világ legjobb munkahelyei” versenyeken.

A start upok főhadiszállásai azonban környezetpszichológiai szempontból rendkívül érdekesek. A munkahelyeket vizsgáló tanulmányok nagy része ugyanis arról számol be, hogy a nyitott terű irodákban dolgozók elégedettsége és teljesítménye alacsonyabb, egészségi állapota pedig rosszabb a zárt terű irodákban dolgozókénál. Ennek okaként elsősorban a magasabb zajszintet, az ebből adódó koncentrálási nehézségeket, valamint a privát szféra kontrollálhatóságának alacsony szintjét nevezik meg a kutatók. A Facebook, a Google vagy éppen a Prezi sikerei és gigantikus méretű open office komplexumai első ránézésre tehát összeegyeztethetetlennek tűnnek ezzel a tendenciával. Hogy is van ez? Az emberek utálnak nyitott terű irodákban dolgozni, huszonévesek millióinak álommunkahelyei mégis ilyenek.  

Google iroda:Google iroda

A Prezi budapesti irodája:Prezi iroda

A doktori kutatásomban azt vizsgálom majd, hogy az elvégzendő munka jellege és a dolgozó generációs hovatartozása mennyiben befolyásolja a tér és a teljesítmény viszonyát. 

Fontos lehet elkülöníteni, hogy az irodai környezet monoton, rutinszerű vagy kreatív, interaktív feladatok ellátására hivatott, noha a gyakorlatban ezek a típusú tevékenységek általában nem válnak el élesen, gondoljunk akár egy multinacionális vállalatra (a marketing stratégia kidolgozása vs. adminisztratív feladatok), akár egy középiskolára (tanítás vs. teszt feladatok javítása). Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy a teljesen zaj-és ingermentes környezet inkább visszaveti a teljesítményt, különösen az alkotó munkához minimális környezeti kihívásra (képekre, színekre, hangokra) ugyanis szükség van.

Az eddigi környezetpszichológiai vizsgálatok generációs összehasonlításokra jellemzően nem tértek ki. Kimutatták azonban, hogy mi, Y-ok, az idősebb korosztályhoz képest nyitottabbak vagyunk a csoportmunkára, a rugalmas munkafeltételeket pedig fontosabbnak tartjuk, mint korábban bárki. Szocializációnk okán kognitív funkcióink is átalakultak. Az okostelefon-kultúrában máshogy és másra kell emlékeznünk egészen fiatal korunktól kezdve, a nethasználat pedig olvasási és tanulási szokásainkban hagyott mély nyomott. Azt feltételezem, hogy mindezek befolyással lehetnek a fizikai térrel kapcsolatos preferenciáikra is.

Annyi szinte biztosnak tűnik, hogy pozícióra és generációra való tekintet nélkül az elvonulás, a pár perces magány, a másokkal való érintkezés szabályozásának lehetősége alapvető feltétele a munkahelyi elégedettségnek. A Prezi, a Google vagy a Facebook éppen e tekintetben veri kenterbe a világ munkahelyeit. Némi túlzással élve mindenki ott, akkor és úgy dolgozik, ahogy éppen jól esik neki, kizárólag a munka minőségét kérik számon az alkalmazottakon. Valószínűleg e bizalom, és az erre való szervezeti és fizikai berendezkedés miatt szeretnénk oly sokan ezeknél a cégeknél egyszer munkába állni.

Google iroda:

:google

Tovább