Generáció-pszichológia

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat.

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal "felszerelt" konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

Íme a HVG A Nő című kiadványában megjelent cikkem az irodák környezetpszichológiájáról.

Hosszabb ideig tartó, megterhelő szellemi munka vagy tanulás következtében idővel

• csökken a koncentráció,
• megnövekszik a hibák száma és
• fokozott ingerlékenység lép fel,

mely alacsonyabb hatékonysághoz és rosszabb teljesítményhez vezet. Ha érezzük magunkon a mentális fáradtság jeleit, érdemes felállni és otthagyni egy időre az irodánkat, hiszen egy új környezetben könnyebben és gyorsabban tudunk regenerálódni. Stephen Kaplan pszichológia professzor eredményei szerint 4 ismérve van a szellemi felfrissülés szempontjából ideális környezetnek, melyből visszatérve újult erővel vethetjük bele magunkat ismét a munkába.

1., "Being away":

A frissítő környezet fizikailag és mentálisan is távol esik az eddig végzett tevékenységtől. Azaz mindenképp helyváltoztatással érjük el, hogy aztán ott az eddigiekhez képest valami teljesen mással tudjunk foglalkozni.

A Google szingapúri irodája

Forrás: http://bit.ly/Jxs1uY

A munkavállalók 49%-a mindig ugyanabból a bögréből issza a teát a munkahelyén. Kb. ugyanennyien mindig ugyanazt a mosdót választják az irodaház kínálatából, a kedvencükre még várni is hajlandóak. A dolgozók 75%-a ráírja a nevét valamely használati tárgyra, de általánosságban a 90% tesz valamit, amivel megpróbálja személyessé tenni munkahelyi környezetét.

Az effajta tevékenységek a humán territoriális viselkedések sorába tartoznak, mert bizony nem csak az állatok jelölik meg a területüket, hanem az emberek is. Tesszük ezt a buszon, az étteremben, otthon és a munkahelyünkön is. A kérdés az, erre mennyiben bátorítanak minket és milyen lehetőségeink vannak. Az emberi territoriális viselkedés rengeteg formában megnyilvánulhat: egy graffiti, egy konferencián minden szünet után ugyanazon szék kiválasztása, egy széktámlán hagyott kabát, de egy feldíszített karácsonyfa vagy egy ajtóra szerelt zár mögött is a pszichofizikai határok kijelölésének motivációja húzódik meg.

A humán territoriális viselkedés négy fajtáját szokták elkülöníteni, a kontroll-orientált megjelölést, az identitás-orientált megjelölést/perszonalizációt, a megelőző védekezést és a reaktív védekezést.

A kontroll-orientált megjelölés annyit tesz, hogy kijelöljük a territóriumunk határait, ezzel kommunikáljuk a "pszichológiai tulajdonunkat". Mindez segít a környezet szervezésében és kifejezi a saját helyre való igényünket. A munkahelyen például így, néhány növény elhelyezésével:

A perszonalizáció, azaz a személyessé tétel pedig szándékolt dekorálás vagy tárgyak helyének módosítása annak érdekében, hogy az kifejezzük személyiségünket, identitásunkat mások felé. Munkahelyi környezetben első sorban ezt a két típust szokták vizsgálni.