Generáció-pszichológia

A reklámok alapvető célja az adott termék eladása. Néha azonban sikerül egy-egy fontos társadalmi üzenetet is belecsempészniük az alkotóknak ezekbe a kisfilmekbe, amelyekkel hatalmas szolgálatot tehetnek a nagyközönségnek. Az üzenet szövegezése vagy a tálalás módja sokszor nem tökéletes. De már önmagában az is nagy szó, ha néhány embert sikerül egy kicsit is érzékenyíteniük egy-egy megosztó témával kapcsolatban.

A poszt apropóját az új Pampers reklám ötlete adta, melyben John Legend és Adam Levine pelenkázzák be a gyermekeiket. Jó-jó, kicsit teátrális az egész, meg némileg a Másnaposok című filmre hajaz a hangulat. Az viszont kétségtelenül fontos üzenet, hogy ha ennek a két menő énekesnek nem derogál a saját csemetéjét tisztba tennie, akkor talán átlag Joe-nak sem kellene, hogy mindez problémát okozzon. Íme a  kontent:

És akkor jöjjön még három kedvenc a közelmúltból.

Amikor a H&M felszabadított minket az öltözködési szabályok alól:

Amikor a Lynx (vagy itthon Axe) megmutatta, hogy a férfiasság nem egyféle:

És végül egy magyar példa, amikor a Zewa megmutatta, hogy az otthoni munkamegosztás kérdése még mindig egy forró téma:

Ma, miután feleszméltem a plázában, hogy egy 3-at fizet 6-ot vihet akció keretében egy rakat felesleges cuccal távoztam egy üzletből, ahova már eredetileg is csak véletlen szédültem be, elhatároztam, hogy megírom ezt a posztot. A karácsonyról nem feltétlenül a tudatos fogyasztásra vagy a fenntarthatóságra asszociálunk, pedig ez lehetne másképp is! Íme 13 tipp, hogy környezettudatosabban töltsd az ünnepeket!

1. Válaszd meg jól, honnan inspirálódsz!

Minden valamirevaló blogger és vlogger elkészíti ilyenkor a (szponzorált) karácsonyi tartalmait. Azokra a youtuberekre ne hallgass viszont soha, akiknek az egyetlen közvetítendő üzenetük abban áll, hogy fogyassz mérték nélkül. A heti rendszerességgel posztolt "gigamegahaulvideók" vagy a "csukott szemmel vásároltam" kontentek jó jelzői ennek az attitűdnek.

A kérdés egyre fontosabbá válik, hiszen a mobil eszközöknek köszönhetően egyre többen hagyják el kényszerből vagy önszántukból az irodaépületet a munkaidő idejére. Vagy ha maradnak, egyre több cégnél kell osztozkodni a munkaállomásokon. Fontos lenne tudni tehát, hogy ezen alternatív környezeti feltételek hogyan befolyásolják például a hatékonyságot, a stressz-szintet vagy éppen a kommunikációt. Sajnos azonban rendkívül kevés jó színvonalú, szisztematikus kutatás született eddig, az eddigi legalaposabb összefoglaló tanulmány pedig már 12 éves. Mindenestre íme, hogy miket tudunk:

Home office: Nagyobb autonómia, de több túlóra?

A távmunka vagy a kifejezetten otthoni munkavégzés egyre több iparágban, a legtöbb irodai munkakörben lehetővé vált napjainkra, amely például a kis falvakban élők vagy a kisgyerekes anyukák számára sokszor a munkavállalás egyetlen lehetséges formáját jelenti. Ma már az is egyre gyakoribb jelenség, hogy havi néhány nap home office lehetőséget biztosítanak mindenkinek a munkáltatók, amivel rendre élni is szoktak az alkalmazottak. Az otthoni munkavégzés pozitívumai közt szokták emlegetni a nagyobb rugalmasságot és autonómiát, és hogy a munkavállaló rengeteg időt spórol meg ezzel. Ami aztán sokszor el is úszik, negatívumként ugyanis pont a lazább munkarendet, az időbeli megcsúszás lehetőségét szokták emlegetni, illetve az esetleg felmerülő kommunikációs és bizalmi problémákat. No de mivel kapcsolatban találtak ehhez képest bizonyítékot? Sikerült igazolni, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb autonómia érzéssel jár az irodai munkavégzéshez képest, azaz a munkaválló jobban kontrollálhatja a munkavégzés módját és idejét. Ez pedig bizonyítottan számos mentálhigiénés változóval is kapcsolatba hozható, úgy mint az alacsonyabb stressz szint vagy a magasabb jóllét. Ezzel együtt távmunka kapcsán sikerült bizonyítani, hogy általában gyakoribb a túlóra, és a munka végeztével az adrenalin-szint lassabban áll vissza a nyugalmi szintre, mint az irodai dolgozók esetén.

a A Work Design Magazine, egész pontosan Udo Schliemann, az Entro kreatív igazgatója összegyűjtött 5 alapszabályt a munkahelyi környezetek grafikai tervezésére vonatkozóan. A cikk érdekes lehet minden grafikus, belső építész, vizuális illetve HR szakember, esetleg cégvezető számára, akik az irodaterek fizikai környezetének kialakításáért felelősek. Minden ponthoz ráadásul példákat is kapunk saját praxisából. A szerző a gyakorlati oldalról közelít, de a környezetpszichológiai szakirodalom pontos ismerete süt az írásából.

1., Értsd meg, mire akarják használni a teret!

Triviálisan hangzik, de sokszor elmarad vagy nem kap elég hangsúlyt ez a fontos lépés. Egy grafikus első dolga mindig az kell legyen, hogy megérti, melyek a vállalat fő céljai és értékei, minek a támogatására kell az épített környezetet kialakítani.

A szerző példaként a Deloitte Canada irodáját említi, ahol a cél együttműködésre alkalmas terek kialakítása volt, melyek a különféle, új munkamódszerekhez is jól illeszthetőek.

Február elején belefogtam a 30 days challenge nevű "játékba" (néhol Minimalism Challenge néven is fut). A kihívás légyege, hogy a hónap minden napján annyi tárgyat selejtezel le vagy dobsz ki a lakásodból, ahanyadika éppen van. Így egy 30 napos hónapban egész pontosan 465 tárgytól fogsz megszabadulni, ha sikerül végigvinni a dolgot. A február persze ilyen szempontból megúszós választás, hiszen a 28 nap csupán 406 tárgyat jelent.

Mivel a környezetünkkel állandó táncban vagyunk, nyilván nem véletlen, hogy mégis éppen most adtam erre a fejem. A 30. születásnapom volt az apropó. Ez a kihívás nyilvánvalóan magával hozza a tisztulást, a frissülést, a rendszerezést, az elengedést is, egy ilyen rituáléra most szükségem volt. És bagatell dolognak tűnik egy beszáradt körömlakkot kidobni az első napon, de egy-két hét elteltével már mélyebbre ás az ember. Akkor már nem lehet csak úgy megúszni. Évek óta a szekrényünkben heverő, hozzánk nőtt, de valójában nem használt tárgyakat is el kell engedni. Eddig viszonylag könnyen ment egyébként a kihívás, a darabszámmal legalábbis nem volt gond. Az időzítéssel annál inkább, szinte soha nem sikerül napról-napra selejtezni. Általában két-három naponta ülök neki a válogatásnak, mondjuk úgy, tömbösítek.

A kis kalandot a közösségi média felületeken is dokumentálom, ennek kapcsán pedig több barátom is érdeklődött, hogyan lehet a selejtezéssel akár másokon is segíteni. Több posztnál jeleztem ugyanis, hogy egy-egy pulóver vagy edény nem a kukában, hanem egy give-boxban landolt. Ebben a bejegyzésben azt szeretném tehát összeszedni, mit is tudtok kezdeni a számotokra már felesleges, de másoknak esetleg nagyon is értékes tárgyaitokkal, hogy azok ne feltétlenül a kuka tetején landoljanak.

0., Legyél szelektív!

Ez annyira alap, de azért mégis itt a helye. Természetesen a leselejtezett újságok a papír szemetesbe, a kidobandó borosüvegek az üvegesbe mennek. Ezzel ugye mindenkinek segítünk. Ökológiai lábnyom, természetvédelem, stb., stb.