Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

A fókuszált munkavégzés lehetősége és a választás szabadsága - a legjobb irodaterek fő ismérvei

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

2., Ez az eredmény a másik oldalról megközelítve a kutatás másik fontos konklúziója: a hatékony munkahelyeken jól balanszíroztak a tervezők a különböző funkciójú terek kialakításakor és az egyéni, fókuszált munkavégzés lehetősége nem lett feláldozva a csapatmunka oltárán. A csapatmunka ugyanis a legtöbb szektorban fontos, de a koncentrált odafigyelést igénylő feladatok sokkal nagyobb százalékát teszik ki egy munkanapnak. Azaz lehet sok szép, reprezentatív tárgyaló az irodában, de mit sem ér, ha éppen fordítanunk vagy adminisztrálnunk kell naphosszat.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

3., A kutatás harmadik megállapítása: ha egy munkáltató a lehetőségek széles spektrumát tudja biztosítani a munkavállalóinak a tekintetben, hogy mikor milyen terekben dolgozhatnak, azok sokkal innovatívabbnak fogják érezni magukat és magasabb teljesítményről számolnak be.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

Forrás: Gensler 2013 U.S. Workplace Survey / Key Findings

Képek: Pinterest

Tovább

Csapatunka vagy folyamatos megzavarás?

Munkaidőnk jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, legalábbis nem azzal, amit reggel elterveztünk magunknak. És most nem csak az értelmetlen Facebook nyomogatásra vagy Tumblr görgetésre kell gondolni. Egy átlagos, nem vezető beosztású irodai dolgozónak egy átlagos munkanapját (ez így ebben a formában nyilván nem létezik) 3-5 alkalommal szakítja meg egy kollégája vagy saját számítógépe: egy nem várt értekezlettel, egy elhúzódó telefonhívással vagy éppen egy szoftverfrissítési kérelemmel, ami akár 60-100 perc munkaidő kiesést is jelenthet NAPONTA! A gyakori megszakítás negatív hatással lehet a teljesítményre és az elégedettségre. A stimuláló munkakörnyezet azonban a legtöbbek számára vonzó, így a kettő közt kell megtalálni a helyes egyensúlyt. Szerencsére (rész)megoldások léteznek: a munkahelyek fizikai környezetének helyes kialakításával, de néhány apró trükkel is segíthetünk munkatársainkon és persze magunkon is a megzavarások minimalizálásában.

A nyitott terű irodák legnagyobb előnye és hátránya egy tőről fakad: a kollégák szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek egymással. Az első open office-okat is részben ezért alakították ki a múlt század közepén. A folyamatos elérhetőség, a kollaboráció állandó lehetősége, valamint a pezsgő irodai élet sok szektorban elengedhetetlen, ezeken a munkahelyeken azonban mindenképpen számolni kell a nyitott tér okozta negatív mellékhatásokkal is. Ilyen hatás pedig az érem, azaz a kollaboráció másik oldala: a munkahelyi megszakítások okozta idő és energia kiesés.

Tovább

Ablakkal az elégedettebb munkavállalókért

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat. 

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

 A kutatás során mindkét iroda munkavállalóit arról kérdezték, mennyire elégedettek az épülettel, amelyben dolgoznak, az iroda megvilágításával, a munkahelyi magánszférájukkal vagy általában a munkakörnyezetük minőségével. Azt találták, hogy minden szempontból az ablak mellett ülő, magasabb válaszfallal rendelkező dolgozók voltak elégedettebbek nemre, beosztásra vagy fizetésre való tekintet nélkül.

A rövid tanulság tehát a nyitott terű fülkés irodákról: a közvetlen kilátás és az a plusz 20 cm válaszfal nem csupán egyszerű extrát jelent, hanem egy teljesen más minőségű munkavégzés lehetőségét. 

 nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Forrás: Kemal Yildirima,, Aysu Akalin-Baskayab, Mine Celebia (2007): The effects of window proximity, partition height, and gender on perceptions of open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 27, 154-165

Tovább

Hogyan rázza fel az Y-generáció a munkahelyeket?

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal „felszerelt” konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

De az újonnan megjelenő igényeket figyelembe véve kretaív irodák és village-ek tucatjai nőttek ki a földből, elsőre talán nem annyira csábító helyeken. Például Austin-ban (Texas), Nashville-ben (Tennessee), Raleigh-ben (Észak-Karolina állam fővárosa) vagy Orlando-ban (Florida). Itt az irodák bérleti díja körülbelül 30%-al alacsonyabb, így kedvezőbbek a juttatások, emellett lakást is jobb áron lehet találni. A kedvezőbb fenntartási költségek mellett fontos szempont, hogy ezekhez a városokhoz jó színvonalú egyetemek is közel esnek. Így van honnan beszippantani az ifjú tehetségeket, "PhD market"-ként is emlegetik ezt a frissen formálódó szférát. A munkavállalók számára a következőt kínálják ezek az újonnan alakuló kreatív telepek: érdekes feladatok, inspiratív munkakörnyezet, jobb fizetés, megfizethető szolgáltatások. Kevesebb ingázás, több élmény. A pro listán szerepel a tengerparti vagy hegyvidéki kiruccanások lehetősége, de menő sport csapatok is játszanak a közelben, ami az USA-ban szintén nem elhanyagolható szempont. Előfordulhat tehát, hogy az új tech vagy digitális média birodalmak nem New Yorkból vagy a Szilikon-völgyből nőnek ki a közel jövőben, hanem például Észak-Karolinából. Coley mindenesetre azt vizionálja, hogy a menő tervezők hamarosan biztosan ellepik az említett városokat, hogy ellessék a munkahelyi design-ok legújabb trendjeit. A szakértő eszmefuttatása lehet, hogy nem teljesen helytálló, a teória ettől függetlenül érdekes szempontokat vet fel.

A Red Hat nevű szofverfejlesztő cég Headquarter-e Raleigh-ben


Az Eispaces közösségi iroda erkélye Nashville-ben

A uShip nevű online piactér irodája Austinban

És hogy mi okozza ezt az átalakulást? Egyrészt a munka természetének, másrészt a munkavállói igényeknek a változása. És persze az Y generációs munkavállalók létszámfölénybe kerülése és értékének növekedése bizonyos szektorokban. Környezetpszichológiával foglalkozván a nagy kérdésem már csak az, mitől lesznek ezek a terek igazán funkcionálisak és szerethetőek, hiszen a kutatási adatok szerint a (rosszul megtervezett) nagy, nyitott terű iroda jelentette zajjal vagy zsúfoltsággal sokszor még az Y-generációs munkavállalók sem tudnak megküzdeni.

További érdekességek:

http://www.thesquarefoot.com/blog/posts/the-coolest-office-spaces-in-austin-tx

http://creativevillageorlando.com/

Tovább

A munkahelyi elégedettség záloga: rengeteg hely

A Sydney Egyetem professzorai, Jungsoo Kim és Richard de Dear érdekes eredményre jutottak egy irodai környezeteket vizsgáló kutatásban.

Különböző irodatípusokban dolgozó embereket kértek fel, hogy a környezetük bizonyos elemeivel való elégedettségüket ítéljék meg. A vizsgálatban részt vettek olyanok, akik egyedül dolgoznak egy irodában, olyanok, akik 1 vagy 2 társukkal osztoznak rajta, és olyanok is, akik valamilyen típusú nyitott terű irodában tevékenykednek nap mint nap. 

Az alábbi szempontokat értékelték a résztvevők:

  • hőmérséklet
  • levegőminőség
  • fény mennyisége
  • vizuális komfort
  • zajszint
  • zajkontroll
  • rendelkezésükre álló tér
  • vizuális kontroll
  • interakció kialakításának lehetősége
  • bútorok kényelmessége
  • bútorok állíthatósága
  • színek és anyagok
  • épület tisztasága
  • munkaállomás tisztasága
  • épület állapota

Mindezek mellett a munkahelyi környezetükkel kapcsolatos általános elégedettséget is megkérdezték a résztvevőktől.
 forrás: Pinterest
  
Az eredmény rendkívül tanulságos: teljesen mindegy, hogy milyen típusú irodában dolgozunk, a rendelkezésünkre álló tér nagysága jósolja be leginkább, hogy a munkahelyi környezetünkkel általában mennyire vagyunk elégedettek. Azaz, sok korábbi kutatásnak némileg ellentmondva, a nyitott terű irodákban is érezhetjük baromi jól magunkat, ha kellően nagy alapterületen gurulászhatunk jobbra-balra a székünkkel, és utálhatjuk a zárt terűt, ha egy kis lyuk az egész.
 A többi változó persze tovább árnyalja a képet, és érdekes különbségekre is rámutat az irodatípusok között. A fenti pókhálóból is látható, hogy a nyitott terű irodákban dolgozók számára relatíve fontosabbak a színek és a formák, valamint a zajszint mértéke az általános elégedettség szempontjából. A zárt terű irodákban dolgozókat pedig kényelmes bútorokkal, illetve megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok biztosítsával lehet igazán levenni a lábukról.
forrás: Pinterest

Forrás: Kim, de Dear (2013): Workspace satisfaction: the privacy-communication trade-off in open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 36, 18-26
Tovább
«
12