A kérdés egyre fontosabbá válik, hiszen a mobil eszközöknek köszönhetően egyre többen hagyják el kényszerből vagy önszántukból az irodaépületet a munkaidő idejére. Vagy ha maradnak, egyre több cégnél kell osztozkodni a munkaállomásokon. Fontos lenne tudni tehát, hogy ezen alternatív környezeti feltételek hogyan befolyásolják például a hatékonyságot, a stressz-szintet vagy éppen a kommunikációt. Sajnos azonban rendkívül kevés jó színvonalú, szisztematikus kutatás született eddig, az eddigi legalaposabb összefoglaló tanulmány pedig már 12 éves. Mindenestre íme, hogy miket tudunk:
Home office: Nagyobb autonómia, de több túlóra?
A távmunka vagy a kifejezetten otthoni munkavégzés egyre több iparágban, a legtöbb irodai munkakörben lehetővé vált napjainkra, amely például a kis falvakban élők vagy a kisgyerekes anyukák számára sokszor a munkavállalás egyetlen lehetséges formáját jelenti. Ma már az is egyre gyakoribb jelenség, hogy havi néhány nap home office lehetőséget biztosítanak mindenkinek a munkáltatók, amivel rendre élni is szoktak az alkalmazottak. Az otthoni munkavégzés pozitívumai közt szokták emlegetni a nagyobb rugalmasságot és autonómiát, és hogy a munkavállaló rengeteg időt spórol meg ezzel. Ami aztán sokszor el is úszik, negatívumként ugyanis pont a lazább munkarendet, az időbeli megcsúszás lehetőségét szokták emlegetni, illetve az esetleg felmerülő kommunikációs és bizalmi problémákat. No de mivel kapcsolatban találtak ehhez képest bizonyítékot? Sikerült igazolni, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb autonómia érzéssel jár az irodai munkavégzéshez képest, azaz a munkaválló jobban kontrollálhatja a munkavégzés módját és idejét. Ez pedig bizonyítottan számos mentálhigiénés változóval is kapcsolatba hozható, úgy mint az alacsonyabb stressz szint vagy a magasabb jóllét. Ezzel együtt távmunka kapcsán sikerült bizonyítani, hogy általában gyakoribb a túlóra, és a munka végeztével az adrenalin-szint lassabban áll vissza a nyugalmi szintre, mint az irodai dolgozók esetén.
