Generáció-pszichológia

A Sydney Egyetem professzorai, Jungsoo Kim és Richard de Dear érdekes eredményre jutottak egy irodai környezeteket vizsgáló kutatásban.

Különböző irodatípusokban dolgozó embereket kértek fel, hogy a környezetük bizonyos elemeivel való elégedettségüket ítéljék meg. A vizsgálatban részt vettek olyanok, akik egyedül dolgoznak egy irodában, olyanok, akik 1 vagy 2 társukkal osztoznak rajta, és olyanok is, akik valamilyen típusú nyitott terű irodában tevékenykednek nap mint nap. 

Az alábbi szempontokat értékelték a résztvevők:

• hőmérséklet
• levegőminőség
• fény mennyisége
• vizuális komfort
• zajszint
• zajkontroll
• rendelkezésükre álló tér
• vizuális kontroll
• interakció kialakításának lehetősége
• bútorok kényelmessége
• bútorok állíthatósága
• színek és anyagok
• épület tisztasága
• munkaállomás tisztasága
• épület állapota

 forrás: Pinterest

Hosszabb ideig tartó, megterhelő szellemi munka vagy tanulás következtében idővel

• csökken a koncentráció,
• megnövekszik a hibák száma és
• fokozott ingerlékenység lép fel,

mely alacsonyabb hatékonysághoz és rosszabb teljesítményhez vezet. Ha érezzük magunkon a mentális fáradtság jeleit, érdemes felállni és otthagyni egy időre az irodánkat, hiszen egy új környezetben könnyebben és gyorsabban tudunk regenerálódni. Stephen Kaplan pszichológia professzor eredményei szerint 4 ismérve van a szellemi felfrissülés szempontjából ideális környezetnek, melyből visszatérve újult erővel vethetjük bele magunkat ismét a munkába.

1., "Being away":

A frissítő környezet fizikailag és mentálisan is távol esik az eddig végzett tevékenységtől. Azaz mindenképp helyváltoztatással érjük el, hogy aztán ott az eddigiekhez képest valami teljesen mással tudjunk foglalkozni.

A Google szingapúri irodája

Forrás: http://bit.ly/Jxs1uY

Ha a Higgs-bozon elmagyarázható egy képregényben, akkor nincs az a tudományos eredmény, amelyet ne lehetne érthetően és érdekesen tálalni a nyilvánosság számára. A tudományos munkák színes prezentálása pedig nem csak a magazinok dolga. Már csak azért sem, mert az aktualitások nagyrészt nem is jutnak el ezekhez a médiumokhoz. A legjobb "közvetítők" sok esetben maguk a tudósok lehetnének, hiszen ahogy a mondás tartja, aki nem tudja elmagyarázni mivel foglalkozik, valójában maga sem érti.

Forrás: Jorge Cham, The Science Gap, TEDxUCLA

A big data korszakban egészen szürreális, hogy még mindig kérdőíves kutatásokkal mérjük például a netezési szokásokat vagy bizonyos társas attitűdöket. Tesszük ezt persze azért, mert a világon ugyan már mindenről létezik adat, ami egy társadalomtudóst érdekelhet, de legnagyobb része csak a Microsoft vagy a Google illetékesei számára hozzáférhető. Legalább a felhasználói élmény szintjén élvezhetjük ugyan annak előnyét, hogy milliónyi kilobyte-ot tárolnak rólunk (:D), a társadalomtudományokban igazi paradigmaváltást (és számos új etikai kérdést) jelentene az ezekhez való hozzáférés.

Mentális térképek

A városi környezetek kutatásában a mentális térképek vizsgálata általában egy fő fókuszpont. A mentális térkép a fejünkben kialakult kép a városról, a fizikai környezet és a benne élő emberek szubjektív leképeződése, melynek olykor egyáltalán nincsenek térképszerű jellegzetességei. Akkor "jó" egy város, ha képesek vagyunk róla egy egységes reprezentációt kialakítani. Ennek az átláthatóságnak mentálhigiénés szerepe is van, hiszen egy városlakó számára fontos, hogy egészként legyen képes megélni a települést, ahol él, és tudjon benne magabiztosan tájékozódni. Másfelől identitásképző is, a közös szimbólumok és tudásrendszer erősítik az összetartozás érzését az ott élőkben. Ha azt mondom, "Moszkva-tér", nagyjából minden budapestinek ugyanaz jut eszébe. Az óra, villamosok, árusok, tömeg, a kult film és persze néhány saját élmény, noha ilyen nevű köztér már nem is létezik a fővárosban.

A mentális térképek vizsgálata nem újkeletű téma, ahogyan azt az alábbi, '76-os New Yorker címlap is jelzi. A közösségi média platformokról származó adattenger azonban egy egészen új korszakot nyithatna ennek a kérdésnek a vizsgálatában is.