Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Az alternatív munkahelyi környezetek pszichológiai hatása - hogyan hat ránk a home office vagy a desk sharing?

A kérdés egyre fontosabbá válik, hiszen a mobil eszközöknek köszönhetően egyre többen hagyják el kényszerből vagy önszántukból az irodaépületet a munkaidő idejére. Vagy ha maradnak, egyre több cégnél kell osztozkodni a munkaállomásokon. Fontos lenne tudni tehát, hogy ezen alternatív környezeti feltételek hogyan befolyásolják például a hatékonyságot, a stressz-szintet vagy éppen a kommunikációt. Sajnos azonban rendkívül kevés jó színvonalú, szisztematikus kutatás született eddig, az eddigi legalaposabb összefoglaló tanulmány pedig már 12 éves. Mindenestre íme, hogy miket tudunk:

Home office: Nagyobb autonómia, de több túlóra?

A távmunka vagy a kifejezetten otthoni munkavégzés egyre több iparágban, a legtöbb irodai munkakörben lehetővé vált napjainkra, amely például a kis falvakban élők vagy a kisgyerekes anyukák számára sokszor a munkavállalás egyetlen lehetséges formáját jelenti. Ma már az is egyre gyakoribb jelenség, hogy havi néhány nap home office lehetőséget biztosítanak mindenkinek a munkáltatók, amivel rendre élni is szoktak az alkalmazottak. Az otthoni munkavégzés pozitívumai közt szokták emlegetni a nagyobb rugalmasságot és autonómiát, és hogy a munkavállaló rengeteg időt spórol meg ezzel. Ami aztán sokszor el is úszik, negatívumként ugyanis pont a lazább munkarendet, az időbeli megcsúszás lehetőségét szokták emlegetni, illetve az esetleg felmerülő kommunikációs és bizalmi problémákat. No de mivel kapcsolatban találtak ehhez képest bizonyítékot? Sikerült igazolni, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb autonómia érzéssel jár az irodai munkavégzéshez képest, azaz a munkaválló jobban kontrollálhatja a munkavégzés módját és idejét. Ez pedig bizonyítottan számos mentálhigiénés változóval is kapcsolatba hozható, úgy mint az alacsonyabb stressz szint vagy a magasabb jóllét. Ezzel együtt távmunka kapcsán sikerült bizonyítani, hogy általában gyakoribb a túlóra, és a munka végeztével az adrenalin-szint lassabban áll vissza a nyugalmi szintre, mint az irodai dolgozók esetén.

munka munkasprint iroda környezetpszichológia homeoffice desksharing

Tovább

A fókuszált munkavégzés lehetősége és a választás szabadsága - a legjobb irodaterek fő ismérvei

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

Tovább

Csapatunka vagy folyamatos megzavarás?

Munkaidőnk jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, legalábbis nem azzal, amit reggel elterveztünk magunknak. És most nem csak az értelmetlen Facebook nyomogatásra vagy Tumblr görgetésre kell gondolni. Egy átlagos, nem vezető beosztású irodai dolgozónak egy átlagos munkanapját (ez így ebben a formában nyilván nem létezik) 3-5 alkalommal szakítja meg egy kollégája vagy saját számítógépe: egy nem várt értekezlettel, egy elhúzódó telefonhívással vagy éppen egy szoftverfrissítési kérelemmel, ami akár 60-100 perc munkaidő kiesést is jelenthet NAPONTA! A gyakori megszakítás negatív hatással lehet a teljesítményre és az elégedettségre. A stimuláló munkakörnyezet azonban a legtöbbek számára vonzó, így a kettő közt kell megtalálni a helyes egyensúlyt. Szerencsére (rész)megoldások léteznek: a munkahelyek fizikai környezetének helyes kialakításával, de néhány apró trükkel is segíthetünk munkatársainkon és persze magunkon is a megzavarások minimalizálásában.

A nyitott terű irodák legnagyobb előnye és hátránya egy tőről fakad: a kollégák szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek egymással. Az első open office-okat is részben ezért alakították ki a múlt század közepén. A folyamatos elérhetőség, a kollaboráció állandó lehetősége, valamint a pezsgő irodai élet sok szektorban elengedhetetlen, ezeken a munkahelyeken azonban mindenképpen számolni kell a nyitott tér okozta negatív mellékhatásokkal is. Ilyen hatás pedig az érem, azaz a kollaboráció másik oldala: a munkahelyi megszakítások okozta idő és energia kiesés.

Tovább

Ablakkal az elégedettebb munkavállalókért

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat.

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Tovább

Hogyan rázza fel az Y-generáció a munkahelyeket?

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal "felszerelt" konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

munkahelyek y-generáció Y-generációs munkavállaló munkahelyi környezetek creative village nyitott terű iroda zaj zsúfoltság austin nashville phd market

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

Tovább
«
12