Ha tetszett, kövess Facebookon!

Követők

bardóczi ákos Frankó Luca tafofob eco

Az alternatív munkahelyi környezetek pszichológiai hatása - hogyan hat ránk a home office vagy a desk sharing?

A kérdés egyre fontosabbá válik, hiszen a mobil eszközöknek köszönhetően egyre többen hagyják el kényszerből vagy önszántukból az irodaépületet a munkaidő idejére. Vagy ha maradnak, egyre több cégnél kell osztozkodni a munkaállomásokon. Fontos lenne tudni tehát, hogy ezen alternatív környezeti feltételek hogyan befolyásolják például a hatékonyságot, a stressz-szintet vagy éppen a kommunikációt. Sajnos azonban rendkívül kevés jó színvonalú, szisztematikus kutatás született eddig, az eddigi legalaposabb összefoglaló tanulmány pedig már 12 éves. Mindenestre íme, hogy miket tudunk:

Home office: Nagyobb autonómia, de több túlóra?

A távmunka vagy a kifejezetten otthoni munkavégzés egyre több iparágban, a legtöbb irodai munkakörben lehetővé vált napjainkra, amely például a kis falvakban élők vagy a kisgyerekes anyukák számára sokszor a munkavállalás egyetlen lehetséges formáját jelenti. Ma már az is egyre gyakoribb jelenség, hogy havi néhány nap home office lehetőséget biztosítanak mindenkinek a munkáltatók, amivel rendre élni is szoktak az alkalmazottak. Az otthoni munkavégzés pozitívumai közt szokták emlegetni a nagyobb rugalmasságot és autonómiát, és hogy a munkavállaló rengeteg időt spórol meg ezzel. Ami aztán sokszor el is úszik, negatívumként ugyanis pont a lazább munkarendet, az időbeli megcsúszás lehetőségét szokták emlegetni, illetve az esetleg felmerülő kommunikációs és bizalmi problémákat. No de mivel kapcsolatban találtak ehhez képest bizonyítékot? Sikerült igazolni, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb autonómia érzéssel jár az irodai munkavégzéshez képest, azaz a munkaválló jobban kontrollálhatja a munkavégzés módját és idejét. Ez pedig bizonyítottan számos mentálhigiénés változóval is kapcsolatba hozható, úgy mint az alacsonyabb stressz szint vagy a magasabb jóllét. Ezzel együtt távmunka kapcsán sikerült bizonyítani, hogy általában gyakoribb a túlóra, és a munka végeztével az adrenalin-szint lassabban áll vissza a nyugalmi szintre, mint az irodai dolgozók esetén.

munka munkasprint iroda környezetpszichológia homeoffice desksharing

Környezetpszichológiai aspektusból mind a kettő jól magyarázható. A túlórát okozhatja pusztán a tény, hogy a munkavégzés az otthon terében történik, a minket körülvevő emberek és tárgyak puszta jelenléte is olyan cselekvésre ösztönöznek minket, amelyek nem a feladatainkkal kapcsolatosak. Erre jelenthet egyfajta megoldást, ha az otthon terében is megpróbálunk a munkavégzésre hangolódó forgatókönyveket kialakítani. Csak hogy egy banális példát említsek, mielőtt hozzákezdünk, elrendezzük a környezetet magunk körül, felöltözünk “utcai ruhába”, lefőzünk magunknak egy kávét vagy egy teát és csak utána látunk neki a feladatainknak. És természetesen mindez igaz a munkaidő végén is, és ezzel el is érkeztünk az adrenalin-szint helyreállásának kérdéséhez. Ahhoz, hogy aznapra le tudjuk tenni a feladatainkat, apró kis rituálékat érdemes magunknak kialakítani: például eltesszük a laptopot a fiókba, rendet teszünk az asztalon, kilépünk egy fél órára a lakásból. Azt a fajta átzsilipelést ugyanis, amit például a munkába való bejutás és hazajutás jelent, nem tudjuk megspórolni, érdemes azt valahogyan helyettesíteni, hogy tudjuk tartani a határokat munkaidő és szabadidő, illetve otthon és “munkahely” között. Fontos azonban, hogy ezek a rutinok hasonlóak legyenek minden nap, és ne váljanak több órás üres szüttyögéssé, mielőtt nekilátunk dolgozni.

Shared desk: vannak a rendszernek előnyei a munkaválallói oldalon is?

munka munkasprint iroda környezetpszichológia homeoffice desksharing

Az egyre népszerűbb, havi pár napos home office lehetőséggel az irodák kihasználtsága drasztikusan lecsökkent, ez különösen hatalmas multicégeknél igazán szembetűnő, ahol egy pénteki napon konganak az ürességtől az open-office-ok. Így a home office népszerűvé válásával párhuzamosan megjelent a shared desk műfaja is, azaz a munkaállomás megosztásának rendszere. Ez annyit tesz, hogy nem annyi munkaállomás van egy irodaépületben, ahány munkavállaló, hanem kb. annyi, ahányan egyidőben a munkahelyen tartózkodnak, így praktikusan senkinek nincs sajátja. Jobb esetben online foglalási rendszer is párosul a shared desk rendszerhez, azaz a munkavállaló előre lestoppolhat magának egy helyet aznapra, kevésbé szerencsés esetben helyszíni szabadrablással jutnak asztalhoz a munkavállalók reggelente. A shared desk egyértelmű előnye a munkáltatói oldalon a költségcsökkentés, a legnagyobb potenciális hátránya viszont a munkavállalói oldalon jelentkezik. Nevezetesen, hogy a saját hely érzése, a személyre szabás lehetősége részben vagy teljesen elveszhet, ami pszichológiailag egy rendkívül nagy veszteség, érdemes azt valahogyan ellensúlyozni. Az osztott munkaállomásos rendszert is vizsgálták a klasszikus irodaterekkel összehasonlítva, de ebben a témában még kevesebbet tudunk,  mint a home office esetén. Pusztán egyetlen területen tudtak hatást kimutatni a szerzők, mégpedig, hogy a shared desk esetén jobb volt a kommunikáció a kollégák között. Ennek egyfajta magyarázata lehet, hogy ebben a rendszerben gyakrabban kell interakcióba lépniük a használóknak olyanokkal is, akikkel egyébként nincsenek közös feladataik, illetve előfordulhat, hogy minden nap más ül a szomszéd asztalnál. A shared desk megoldás hatásai azonban szinte egyáltalán nincsenek még feltérképezve, noha sztereotípiák és hipotézisek élnek a rendszerrel kapcsolatban az emberek fejében. Sokan, mint általában az ismeretlentől, inkább tartanak ettől a műfajtól. A jövőbeni kutatások feladata lesz ezen félelmek eloszlatása, vagy negatív tapasztalatok esetén jó gyakorlatok megfogalmazása.

Felhasznált irodalom: De Croon, E. et al. (2005): Tehe effect of office concepts on worker health and performance: a systematic review of literature, Ergonomics, Vol. 48, No. 2, 119-134

Tovább

A fókuszált munkavégzés lehetősége és a választás szabadsága - a legjobb irodaterek fő ismérvei

Egy 2013-as amerikai vizsgálatban több, mint kétezer munkavállalót kérdeztek meg a munkahelyének fizikai környezetével kapcsolatban. A válaszok alapján a munkavállalóknak kínált változatos terek, a választás szabadsága és a fókuszált munkavégzés lehetőségének megteremtése lehetnek a hatékony munkaterek legfőbb ismérvei.

A vizsgálat három fontos dolgot állapított meg.

1., Elsősorban azt, hogy a válaszadó amerikaiak rendkívül nehezen tudják a hatékony munkavégzés körülményeit megteremteni a mindennapokban. A felmérés alapján ennek egyik oka lehet, hogy az irodák kialakításakor a vezetők rendre kompromisszumos megoldásokat hoznak és megpróbálnak olyan tereket kialakítani, melyek az egyéni, fókuszt igénylő, valamint a csoportos, kollaborációt igénylő feladatok végzésére is alkalmasak lehetnek. A kompromisszum eredménye legtöbbször azonban az, hogy valójában ezek az irodák egyik munkamódot sem tudják megfelelően kiszolgálni, a munkavállalói hatékonyság pedig alacsony marad.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

2., Ez az eredmény a másik oldalról megközelítve a kutatás másik fontos konklúziója: a hatékony munkahelyeken jól balanszíroztak a tervezők a különböző funkciójú terek kialakításakor és az egyéni, fókuszált munkavégzés lehetősége nem lett feláldozva a csapatmunka oltárán. A csapatmunka ugyanis a legtöbb szektorban fontos, de a koncentrált odafigyelést igénylő feladatok sokkal nagyobb százalékát teszik ki egy munkanapnak. Azaz lehet sok szép, reprezentatív tárgyaló az irodában, de mit sem ér, ha éppen fordítanunk vagy adminisztrálnunk kell naphosszat.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

3., A kutatás harmadik megállapítása: ha egy munkáltató a lehetőségek széles spektrumát tudja biztosítani a munkavállalóinak a tekintetben, hogy mikor milyen terekben dolgozhatnak, azok sokkal innovatívabbnak fogják érezni magukat és magasabb teljesítményről számolnak be.

szabadság iroda munkahely irodai környezet open office fókuszált munkavégzés csapatmunka

Forrás: Gensler 2013 U.S. Workplace Survey / Key Findings

Képek: Pinterest

Tovább

Csapatunka vagy folyamatos megzavarás?

Munkaidőnk jelentős részében nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, legalábbis nem azzal, amit reggel elterveztünk magunknak. És most nem csak az értelmetlen Facebook nyomogatásra vagy Tumblr görgetésre kell gondolni. Egy átlagos, nem vezető beosztású irodai dolgozónak egy átlagos munkanapját (ez így ebben a formában nyilván nem létezik) 3-5 alkalommal szakítja meg egy kollégája vagy saját számítógépe: egy nem várt értekezlettel, egy elhúzódó telefonhívással vagy éppen egy szoftverfrissítési kérelemmel, ami akár 60-100 perc munkaidő kiesést is jelenthet NAPONTA! A gyakori megszakítás negatív hatással lehet a teljesítményre és az elégedettségre. A stimuláló munkakörnyezet azonban a legtöbbek számára vonzó, így a kettő közt kell megtalálni a helyes egyensúlyt. Szerencsére (rész)megoldások léteznek: a munkahelyek fizikai környezetének helyes kialakításával, de néhány apró trükkel is segíthetünk munkatársainkon és persze magunkon is a megzavarások minimalizálásában.

A nyitott terű irodák legnagyobb előnye és hátránya egy tőről fakad: a kollégák szinte bárhol és bármikor kapcsolatba léphetnek egymással. Az első open office-okat is részben ezért alakították ki a múlt század közepén. A folyamatos elérhetőség, a kollaboráció állandó lehetősége, valamint a pezsgő irodai élet sok szektorban elengedhetetlen, ezeken a munkahelyeken azonban mindenképpen számolni kell a nyitott tér okozta negatív mellékhatásokkal is. Ilyen hatás pedig az érem, azaz a kollaboráció másik oldala: a munkahelyi megszakítások okozta idő és energia kiesés.

Tovább

Ablakkal az elégedettebb munkavállalókért

A nyitott terű irodákat általánosságban kevésbé szeretik a munkavállalók. Pont ezért fontosak azok a tanulmányok, melyekből kiderül, hogyan lehet mégis jobbá és szerethetőbbé tenni azokat. 

Egy török kutatásban egy irodaház ugyanazon oldalán és emeletén lévő, két hasonló felépítésű irodát vizsgáltak. Mindkét irodára igaz, hogy a munkavállalók fele közvetlenül az ablak, a másik fele pedig a folyosó mellett ül, az alábbi elrendezésben:

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Mindkét iroda "fülkés" szerkezetű, viszont míg az egyikben 1,2 m, a másikban 1,4 m magas elválasztó fal szeparálja el egymástól a kollégákat. Az alapvető különbség, hogy míg egy 1,4 m-es fülkékben egy átlagos testméretű, ülő ember nem látszik, addig az alacsonyabb válaszfal esetén igen.

nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

 A kutatás során mindkét iroda munkavállalóit arról kérdezték, mennyire elégedettek az épülettel, amelyben dolgoznak, az iroda megvilágításával, a munkahelyi magánszférájukkal vagy általában a munkakörnyezetük minőségével. Azt találták, hogy minden szempontból az ablak mellett ülő, magasabb válaszfallal rendelkező dolgozók voltak elégedettebbek nemre, beosztásra vagy fizetésre való tekintet nélkül.

A rövid tanulság tehát a nyitott terű fülkés irodákról: a közvetlen kilátás és az a plusz 20 cm válaszfal nem csupán egyszerű extrát jelent, hanem egy teljesen más minőségű munkavégzés lehetőségét. 

 nyitott terű iroda ablak válaszfal munkahelyi elégedettség környezetpszichológia

Forrás: Kemal Yildirima,, Aysu Akalin-Baskayab, Mine Celebia (2007): The effects of window proximity, partition height, and gender on perceptions of open-plan offices, Journal of Environmental Psychology, 27, 154-165

Tovább

Hogyan rázza fel az Y-generáció a munkahelyeket?

Tette fel a kérdést Woody Coley a workdesign.com oldalon megjelent cikkében. A munkahelyek fizikai kialakítását illetően ugyanis már itthon is megfigyelhető az Y-generáció hatása, az újonnan kialakított irodákban már a legtöbb cégnél megjelenik szempontként a legfiatalabb és sok szektorban a legnagyobb tömeget jelentő populáció kiszolgálása. Ahogyan a szerző fogalmaz, a faltól falig tartó tapéták és a merev vállalati miliők ideje lejárt. Az elmúlt évtizedek trendjét Coley szerint a durva deszka padlók, a kényelmes, nyitott terek és a hatalmas, kvalifikált szakáccsal „felszerelt” konyhák fogják felváltani, de az öltöny és a nyakkendő is sok iparágból végleg kiszorulhat. Mindezt eddig is tudtuk és láttuk, az USA-ban azonban további érdekes folyamatok is beindultak. A tengerentúlon ugyanis nem csak az irodai környezetek kialakításában figyelhetünk meg markáns változásokat, hanem a tekintetben is, hogy a pénzemberek mely városokat választják vállalkozásaik székhelyéül.

A múlt és a jövő design-ja

Rájöttek ugyanis a szponzorok, hogy nem saját igényeik és pénztársáik mentén kell gondolkodniuk. Az Y-generáció tagjai ugyanis a fizetésüket inkább költik élményekre, mintsem baromi drága albérletre, ezért nem biztos, hogy a legnagyobb metropoliszok jelentik a tökéletes székhelyet egy frissen induló középvállalkozás számára. Kétségtelen, hogy Manhattan vagy Los Angeles közelsége rendkívül csábító, és tény, hogy még mindig Brooklyn, Palo Alto vagy Boston számítanak a legmenőbb környékeknek, ami a munkavállalást illeti.

De az újonnan megjelenő igényeket figyelembe véve kretaív irodák és village-ek tucatjai nőttek ki a földből, elsőre talán nem annyira csábító helyeken. Például Austin-ban (Texas), Nashville-ben (Tennessee), Raleigh-ben (Észak-Karolina állam fővárosa) vagy Orlando-ban (Florida). Itt az irodák bérleti díja körülbelül 30%-al alacsonyabb, így kedvezőbbek a juttatások, emellett lakást is jobb áron lehet találni. A kedvezőbb fenntartási költségek mellett fontos szempont, hogy ezekhez a városokhoz jó színvonalú egyetemek is közel esnek. Így van honnan beszippantani az ifjú tehetségeket, "PhD market"-ként is emlegetik ezt a frissen formálódó szférát. A munkavállalók számára a következőt kínálják ezek az újonnan alakuló kreatív telepek: érdekes feladatok, inspiratív munkakörnyezet, jobb fizetés, megfizethető szolgáltatások. Kevesebb ingázás, több élmény. A pro listán szerepel a tengerparti vagy hegyvidéki kiruccanások lehetősége, de menő sport csapatok is játszanak a közelben, ami az USA-ban szintén nem elhanyagolható szempont. Előfordulhat tehát, hogy az új tech vagy digitális média birodalmak nem New Yorkból vagy a Szilikon-völgyből nőnek ki a közel jövőben, hanem például Észak-Karolinából. Coley mindenesetre azt vizionálja, hogy a menő tervezők hamarosan biztosan ellepik az említett városokat, hogy ellessék a munkahelyi design-ok legújabb trendjeit. A szakértő eszmefuttatása lehet, hogy nem teljesen helytálló, a teória ettől függetlenül érdekes szempontokat vet fel.

A Red Hat nevű szofverfejlesztő cég Headquarter-e Raleigh-ben


Az Eispaces közösségi iroda erkélye Nashville-ben

A uShip nevű online piactér irodája Austinban

És hogy mi okozza ezt az átalakulást? Egyrészt a munka természetének, másrészt a munkavállói igényeknek a változása. És persze az Y generációs munkavállalók létszámfölénybe kerülése és értékének növekedése bizonyos szektorokban. Környezetpszichológiával foglalkozván a nagy kérdésem már csak az, mitől lesznek ezek a terek igazán funkcionálisak és szerethetőek, hiszen a kutatási adatok szerint a (rosszul megtervezett) nagy, nyitott terű iroda jelentette zajjal vagy zsúfoltsággal sokszor még az Y-generációs munkavállalók sem tudnak megküzdeni.

További érdekességek:

http://www.thesquarefoot.com/blog/posts/the-coolest-office-spaces-in-austin-tx

http://creativevillageorlando.com/

Tovább
«
12